Magdi, de érdekes! Most aztán tényleg látszik a méretkülönbség. Amit hoztál képet, csak nézem, hogy ki ez a nagydarab.


Most a kis kaba van itthon.

Gledag hova lettél, mi van Veled?

Valamiért nagyon mondja a magáét ez a csöpp madár, legalábbis a kerecsensólymocskáink után, ő olyan picinek tűnik. A hangja is olyan kis "csipogós".
Úgy láttam, hogy már próbálkozik a fészek takarítással is.

Kerecsensólymocskánk elment, és itt is vannak a kabasólymok. Nem tudom melyik kerecsenünk volt itthon.

Hűha...most mi lesz? Visszajött az egyik kis kerecsensólymunk. Közben ott kőröz a kis kabasólyom is.

Mondtak már nekünk rosszabbat is. Ez csak egy célzás, amit a szülőatyja nem tudott magában tartani. Nem minket minősít, hanem akinek vágya támadt a lelkes kerecsenrajongókat valahogy megbántani.


Szépek ezek a kabasólymok is. Én tavaly nem néztem ezt a kamerát, és nem tudtam, hogy itt ilyen váltás volt.

Most itt vannak mind a ketten.

Igen Pusikám, én is olvastam azt a beírást, és furcsállottam nagyon azt megjegyzést, hogy a "kedves nézők, akik a kamera előtt töltik az életüket".

Tegnap nem néztem be a kamerába. Most látom, hogy Te már láttad a kabasólymokat. Úgy látszik az idén is beköltöznek a fészekbe, mint tavaly, úgy hogy folytathatjuk az izgulást, most a kabasólyom babákért. Örülök nekik. Mennyivel kisebbek ezek a madarak, mint a kerecsensólymok.
Azért olyan jó lenne tudni Csillagról és Csanádról. Remélem, hogy jól vannak, és egyre ügyesebbek.

Ez nem a mi sólymunk, ez egy kabasólyom. Ez sem rossz.

Kapcsolódik egy blog is a kamerához. Most olvastam bele, és belém hasított a felismerés, hogy eddig csak bambán néztem ezt a kamerát, pedig itt nagy okosságok vannak. Véletlenül láttam meg egy figyelemfelkeltő mondatot, hogy nem-e megy szálka a lábukba. Nem néztem meg mit írnak erről. Most még nagyon meleg van hozzá, talán holnap......

Most ezt olvastam:

"A kedves nézők, akik a kamera előtt töltik szabadidejüket, (vagy életüket), amint olvasom elkezdték latolgatni a kirepülés sikerét, sokan pánikolnak a fiatalok életben maradásával kapcsolatban. Sokan máshogyan képzelték a kirepülést, és mert ez nem így történt, azt a kilépőrács hiányával magyarázzák)."

A kilépőrács az lerágott csont, juszt sem kell! Máshol van, ki is gyűjtöttem
viewtopic.php?f=44&t=686 , snassz dolog lenne beállni a sorba.

Az viszont, hogy a "kedves néző" (ezek mi vagyunk) a kamera előtt töltik az életüket, enyhén szólva piszkoskodás, még akkor is, ha nincs oda írva, hogy a rosseb essen beléjük!
Rossz taktika, mert
blogoló = 1 db
kedves néző = sok darab (sok lúd disznót győz)

No meg sok webkamera van az interneten, ahol az üzemeltető jó viszonyt ápol a "kedves nézővel", igaz ott rajongóknak hívják ezt a léha népet.

Mindez lényegtelen, mert vagy van valakinek egy csepp diplomáciai érzéke, vagy nincs.


A lényeg, hogy a doboz tetején csodásan fúj a szél, és talán oda már megérkezett a hidegfront.

Mindíg reménykedve kukkantok be, hogy hátha visszajött valamelyik madárkánk, vagy legalább valamelyikőtök el tudott csípni egy képet, amikor éppen itt volt valamelyikük, de úgy látszik hiába reménykedek, nem jönnek már vissza. Annyira kívánom, hogy ne legyen semmi bajuk, éljenek boldogan, hosszú, szép életet. Úgy szeretném még látni őket. Olyan jó lenne tudni róluk a továbbiakban is.

Egyem meg a kis szivuket, hogy megnottek. Nem kell aggodni, mert ugyan szeretnek ok is maguk ugyeskedni, de a szulok meg most is tanitjak oket es, ha nem sikerul, akkor meg is etetik. A galamboknal igy van. Ha egyedul nem megy, csak akkor avatkoznak bele. Gyonyoruek lettek.

Sehol senki. Talán ma még benéznek.

Biztosan nagyon éhesek, mert kizártnak tartom, hogy az ő repülőtudományukkal tudjanak táplálékot fogni.

Jó éjszakát édes kis csillagom. De jó lenne, ha a testvérkéd is itt lenne!

Jaj de jó, hogy nem haragusztok Lányok a sok képért. Irtó időigényes ez a sok kép mentés, meg felrakás, de nem tudtam megállni, hogy ne mentsem le őket. Én sem hittem, hogy az idén még látunk etetést. Sőt tegnap már azt hittem, hogy nem is látjuk őket többet.

Tényleg köszönet érte. Én nem hittem, hogy látunk még ilyet az idén. Minden képet rakjál fel, nem kell válogatni. Megnézzük mindet.

Marikám nagyon szívesen. Azt hiszem kicsit túl sok is a kép, de nem tudtam megállni, hogy ne mentsem le őket. Bocsánat!!! Lehet, hogy nem fogjuk már így látni őket többet, meg az is lehet, hogy Csanád is elmegy, és holnap már őt se láthatjuk. (A palacsintatésztából viszont még mindig van egy kicsi, amit ki kell sütnöm, mert közben folyton a géphez "rohangásztam", így még mindig nem vagyok készen teljesen a palacsintasütéssel.)

A mami túl nagy falatot kapott be. Alig bírta lenyelni. Utána meg szokás szerint megint egy szemvillanás alatt tünt el. Nem tudtam elcsípni, ahogy kirepül. Mikor elment, akkor Csanád bement a fészekbe. A mamit még lehet látni egy darabig jobb oldalt az egyik vason ülve.

De jó sok képet tettél fel Magdi! Ezerszer köszönöm, hiszen nem látom ezt a kamerát sem. Látszik, ahogy óbégat ez a gyerek, szinte hallom a hangját!

Megint kaját hozott a mami (vagy a papi?). Vacsorára valami szárnyast kap Csanád, de úgy tűnik, hogy nem nagyon éhes, mert egy idő után kiült a kilépőlécre, és ott mondta a magáét. Így aztán mami ette meg a maradékot.
Nem hittem volna, hogy még fogunk látni etetést. A mami etette a fiacskáját, aki már szinte nagyobb mint ő. Hiába az anyai szeretet...!

Kaja érkezett.

Én se tudom Pusi. Ha már ketten vannak itt egyszerre, nem tudom melyik a szülő és melyik a gyerek.