Hajnalmadár, nagyon igazad van. Ráadásul valahol mélyen tudtam is, hogy ez be fog következni, mégis.....

Én sem úgy gondoltam az életképtelenséget, hogy ne élt volna vígan egy darabig, de a természetben keményen meg kell küzdeni mindenért, és az előbb-utóbb nem ment volna neki. Táplálékot szerezni, tűrni a hideget, esőt, meleget... Afrikába repülni... A szülő, gondolom, öntudatlanul is úgy van vele, hogy iszonyatos meló a fiókákat felnevelni, és akkor egy szemlátomást visszamaradt gyerekért gürcöljön, közben a másik kettőnek is kevesebb jut... Persze én, mint ember, nem így gondolkodnék, és nem is szabadna, de ők gólyák... De nekem is nehéz ezt elviselnem, elfogadni se nagyon megy, még ha be is látom, és fejet hajtok a természet törvényei előtt. De tavaly annyira odavoltam Sipogiért, annyit aggódtam, izgultam érte (meg a két lett kis gólyáért), hogy idén érzem, hogy nem merem még egyszer végigcsinálni, és sokkal kevesebbet nézek be a fészkekbe. Így kevésbé kötődöm. Mert akármilyen kedvesek is nekem, nem akarok aránytalanul sok energiát arra pazarolni, hogy értük aggódom, mert akkor hogyan élem a való életemet, és hogyan végzem a feladataimat? Mert sajnos én is olyan vagyok, akit szörnyen le tudnak taglózni az ilyenek, főleg, ha valaki szenved, akár állat is az. Mert ez a szegény kicsi is nem tudom, meddig fog szenvedni... Bár inkább vágta volna agyon a szülő, ha már lemondott róla.

Az a baj, hogy én ennél a kameránál leragadtam, itt kezdtem a napot, itt fejeztem be. Nagyon kötődni nem szabad. Kiütött ez a dolog rendesen.

Hát ez szörnyű!
Ezeket a képeket még reggel mentettem. Tényleg kisebb a testvéreinél a kicsi, de eleven kis gólyagyerek, és egyáltalán nem tűnik életképtelennek. Most nagyon haragszom erre a gólyaszülőre.

Így van Hajmalmadár. Tudjuk, hogy ez a természet rendje, csak az erősek maradhatnak. Csak hát, a mi érzékeny lelkünknek ez nagyon fájdalmas.....

Nekem is fáj a szívem érte, borzasztó az ilyen, de ebben az esetben világosan látszott, hogy szegény kicsi nem életképes. Majdnem egyszerre keltek ki mind a hárman, és ő mégis ennyire lemaradt. Valami baja van kezdettől, nem sokáig élt volna, és ezt a természet nem tűri. Persze azért milyen jó lenne, ha valaki megmentené, és mondjuk egy állatkertben boldogan élne... Bár szaporodni akkor sem szabadna engedni. Hiába tudom, hogy ez a természetes szelekció, hogy ne korcsosuljon el az állomány, akkor is nehéz ezt élőben elviselni, mikor egy kis fiókát dobnak ki.

DE jó, hogy nem láttam. Még él, szeretne visszamenni. Várható volt. Sokszor nézték már így, de mindig megkegyelmeztek neki. Inkább hamarabb tette volna meg.

Itt is megtörtént, amitől féltünk. A picikét folyton nézegette, és terelgette a fészek széle felé. Nem bírtam tovább nézni, és elmentem erről az oldalról. Később benéztem, és látoma pirinyót a kép alján kidobva. Borzasztó....... És még élt, amikor megnéztem.

Végre, volt etetés.

Nagyon félek a szelektálástól, mert gyakran méregeti a szülő a picit, de aztán nem történik semmi rossz, csak bögyörészi a buksiját, tisztába teszi a fenekét.
Tegnap volt egy picike begye is, mintha normális adaghoz jutott volna.
Még akkor lesz egy krízis (ha sikerül odáig eljutni), ha csökkenti a kajamennyiséget a szülő, hogy ösztönözze őket a kirepülésre. A picirit az nem érinti majd jól.
Hátha utoléri a bandát.

Váltás volt, de nincs etetés. Csak a szülő, és vár. A kicsik pedig brekegnek.



Nagy az összhang. Mindnyájan bizakodóan néznek a jövőbe. ..vagy van az ágon valami.

Én se láttam egyszer se, hogy a nagyobb testvérek bántanák a picikét. Jó testvérkéknek látszanak. Reménykedek, hogy itt nem fogják a kicsit később se bántani, és a szülők se teszik ki őt a fészekből.

Mosakodás, megtisztogatta őket a szülő, habár ők inkább enni szerettek volna.
Nagyon pici az a harmadik, de őt soha nem bántják a testvérei. Nem láttam még, hogy odacsapott volna bármelyik a buksijára.

Etetés volt, de csak egy tálalás, és rossz helyre. Picinek a többi alatt kellett átmászni, hogy az asztalhoz férjen. Nem hiszem, hogy amit megszerzett, az számottevő lenne.

Etetés volt. Hála az égnek, apró falatokat hozott.

Nagyon nehéz nézni ezt a kamerát, mivel tudjuk, hogy nincs esélye ennek a picinek, pedig nem beteg, csak sovány. Most is egy nagy falatot tálalt a szülő, ami hatalmas volt ugyan, de nem osztható. Nem jut ennivalóhoz a picike.

Pici talált valami kajamaradékot a fészek alján. Nem biztos, hogy ennivaló. Jöhetne már a pizzafutár.

Félek ide benézni, hogy meddig maradhat a picike. Az elmúlt napok eseményei alapján van is mitől félni.

Tényleg ijesztően picike az a harmadik fióka

Rémisztően picike. Ha el is kap etetésnél egy-egy halacskát, ez kevés.

Nagyon klassz képek. Nem pakolok rá. Tegnap és ma is láttam etetést. Igaz háttal, de azt lehetett látni, hogy apró halat hozott. Ez nagyon jó a picike szempontjából, mert így neki is van ideje szedegetni belőle. Nagyon picike szegény.

Haláli az utolsó kép

Lehet, hogy ő már látja a párját, mert nagyon kiabált.





Meg is érkezett a papa és leváltotta a mamát. Megetette a 3 gyereket.

Mindkét szülő itt van, pelenkázás folyik!

dumálnak rendesen

Nem kelt ki az a tojás.
Most éppen reggeliznek.

Édesen brekegnek a kicsik!! mintha lukas lenne a negyedik tojás is!!

Gratulálok, pusi, nagyon jó kép