[quote="pusi"]Kata, szépek a fecskék. Szerintem is sokan vannak, már napok óta köröznek a házunk fölött is rengetegen, de olyan sebesen, hogy fotózásra esély sincsen.
Nem tudom ők hol fészkelhettek.


Pusi! Ezt örömmel hallom, úgylátszik mindenütt átlagon felüli volt a szaporulat. Tudják ezek a kis madárkák a dolgukat.

Kata, szépek a fecskék. Szerintem is sokan vannak, már napok óta köröznek a házunk fölött is rengetegen, de olyan sebesen, hogy fotózásra esély sincsen.
Nem tudom ők hol fészkelhettek.


A szétmászott lótetű nem rossz, de az az igazi, ha a kocsi csomagtartójában szétmászik a giliszta, és legalább 30 fok van.
Annak van bukéja.

Köszi Margó! Abban bízom én is, hogy az idén kedvezőbb lesz számukra az időjárás. Az akácfa virágzik, ami a népi jóslás szerint, hosszú őszt igér!

Kata ez szivet melengető látvány, már nem a búcsúra gondolok, hanem arra, hogy sokasodtak a kis madárkák.
Reméljük a legjobbakat, hogy az időjárás kedvező marad számukra, amíg elnem repülnek ők is.
Azért érdekes, amikor lent voltam nálatok, akkor alig lehetett látni fecskét, de mostanra összkapták magukat. Szerencsére.
Klassz a fotód

Három fészekalj, az már igen.
Tavaly a Shkodra-tónál rengeteg fecskét láttunk. Az idén talán majd a szomszéd fecskéit is látjuk...

Ma reggeli felvétel, mikor megláttam, az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Sírt, mert tőlik is búcsút kell vennünk, és nevetett, mert azt kell hogy mondjam, az idén sem gyülekeztek kevesebben mint szoktak. Úgy látszik az idén bele adtak minden apait és anyait a fecske mamák és papák, volt szaporulat bőséggel! Szomszédunk házán 3 fecskefészek van, ebből két fészekbe 2-2 fészekaljat neveltek fel az egyikben pedig 3-at.

Apám nagy horgász volt. Egyszer Szegeden vendégeskedtünk az öccsénél, és a délutáni pecázáshoz az apám felásta a kertet, összeszedett egy rakás lótetűt, és egy dobozban elrejtette őket az előszobában. Egyszer csak halljuk ám, hogy Ilonka néni sikítozik... A lótetűk kirágták magukat, és megjelentek a konyhában és a nappaliban, szegény Ilonka néni legnagyobb rémületére, aki addig semmit sem sejtett, mert különben kidobta volna apámat lótetűstől.

A lótetű aranyat ér a horgászoknak. Ha valakinek fel kellene ásnia a kertjét, csak szóljon egy horgásznak, hogy tele van lótetűvel, majd az felássa.
Harcsát lehet vele fogni.

A lótetű hátborzongatóan gyönyörűséges rovar. Gyerekkoromban láttam utoljára.
Ezzel együtt jó lenne, ha nem mászkálna a löszfalon, mert az nem arra való. Még a végén beomlik, és nem lesz hol lakniuk a gyurgyókáknak meg a parti fecskéknek.

Nem, olyat nem láttam, hogy bedugta volna a botját az üregekbe, csak a löszfalra mászáshoz használta. Arra gondoltam, hogy esetleg lótetűt akart gyűjteni. Vannak a közelben horgásztavak. De fogalmam sincs, hogy szokás lótetűt gyűjteni.

Most már nem fogok tudni kimenni oda, csak ha hazajöttünk.

Nem tudom... Féltem egy kicsit.
Az egy teljesen néptelen, teljesen elhagyatott rész. Ha nekem esik, senki nem jön segíteni.
Az egyetlen vigaszom, hogy megzavartam, és amikor észrevette, hogy fényképezni készülök, elhúzta a csíkot.

Micsoda krimi! El sem tudom képzelni, hogy mit akarhatott az a nő. A botját beledugdosta a fészeküregekbe? Szerintem ott már ilyenkor nincsen semmi. Nagyon izgalmas.

Most hirtelen az jutott eszembe, hogy az elhagyott üregeket esetleg más állatok veszik ilyenkor már birtokba? Pl. gyíkok, békák? És ez a nő esetleg egy terráriumot akar berendezni, netán állatkereskedő? Hmmmm...... rejtély. Jó lenne kimenni oda még egy párszor, remélem, semmi rosszat nem tesz az a nő.

Valamit ezek szerint ki akart szedni a kis odúkból.

Hát, nagy szerencséje, hogy nem tudtál odamenni. Gondolom nem úszta volna meg szárazon.

Picit aggódom, tegnap kellemetlen kalandom volt. A fal előtt húzódó kis ösvényre csak egy irányból lehet odajutni, és amikor odamentem, akkor vettem észre, hogy azon a helyen, ahol én is le szerettem volna telepedni, már van valaki. Nem mertem odamenni. A nő kicsit úgy viselkedett, mint aki tilosban jár, de túl messze volt ahhoz, hogy lássam, mit csinál.
Visszamentem a mezőre, és az elemekből álló betonfal másik oldalánál bámészkodtam. Azt láttam, hogy a nő (kb. úgy nézett ki, mint az futóbajnok, akit most vizsgálnak, hogy nő-e vagy férfi valójában) egy hosszú, vékony bottal az egyik kezében és egy nagy nejlonzacskóval a másikban, fel-le mászott a löszfalon. A rések sajnos túl szűkek voltak ahhoz, hogy lássam, mit csinál, és hamarosan észre is vett engem. Valamit mondott nekem és nagyon dühösnek látszott, de nem értettem, mint mond, mert épp akkor jött egy vonat és a villamos is, és amikor kicsit csillapodott a zaj, hiába mondtam, hogy most mondja, mit akar, addigra sarkon fordult és elment. Őszintén szólva nem bántam, hogy a betonfal elválasztott minket egymástól, de egyfolytában azon jár az eszem, mit csinálhatott, miben zavartam meg. Fényképezőgép nem volt nála, és úgy tűnt, hogy ő azért is dühös, mert nálam meg volt.

Halacska, ezek gyönyörűek.
De jó lesz jövőre itt a löszfalnál!

Gyurgyalagok.
Muszáj volt megnézni őket, mielőtt elindulunk.

Azok nagy kárókatonák.

Bence írta, hogy vörösnyakú a vöcsök, és az augusztus közepén látott halászsas csak átvonult rajtunk.

Holci, nyert egy hangszórót.

Az a hattyúgyerek gyönyörű. Majd kifehéredik... ő is szép!
Azon a fán kárókatonák a díszek?

Biztosan igazad van. Az a baj, hogy a határozómban nincsenek képek a fiatal sirályokról. Lehet ez a leghétköznapibb dankasirály is, ugyanis gyanúsan sok van ebből a kismadárból.

Nem nagyon vagyok jó a vízi madarakban. Nem lehet, hogy ő egy sirálygyerek?

Csak akkor menjek, ha szólnak a fejemben a hangok.
(elég gyakran hallom a hangokat)

Nem tudok betelni ezekkel a csudás képekkel. Pusi, holnap is tessék menni fényképezni.

Ó, de szép !

Akkor még zaklatok egyet.

Ez a "Tükröm, tükröm...."

Az ilyen zaklatást szívesen veszem. A csíkosfejű végre a dresszkódnak megfelelően van felöltözve. A rút kiskacsából szerintem jövőre lesz fehér hattyú (a telet ilyen barnán állja? - lehet, hogy nem). Nagyon aranyosak mind, a fán pedig roppant jól mutatnak ezek a díszek.

Ez a nyári fa valami csuda !

Ígérem nem zaklatok tovább a képeimmel, de így kell egy fát normálisan feldíszíteni.

Visszatérve a vöcsök ügyre, ezt ma láttam, de nagyon messze volt. Ők viszont rendes, becsületes búbos vöcskök.

Ezek hattyúgyerekek, és nem tudom, hogy mikor lesznek fehérek.

Azt hiszem, igazad van, Holci, én is erre hajlok. Mindenesetre nagyon aranyos ez a kis "tettes".