Évente én is próbálkozom dísznapraforgóval, de még soha nem maradt meg. Azt hiszem kilocsoltam. Pazs, Téged szeretnek a virágok.

Nagyon szép ez a napraforgó, jó lenne mag, de nem hinném, hogy díjazná az erkélyt.

Ezek a napraforgók voltak. Természetesen marad azért még vető mag. Kértek?

Már megérte napraforgót ültetni, nagyon aranyos a három kis madárka.
A kokas szuper, nekem is kell.

Az hát! Stiglinc vagy tengelice, egy kutya..... ööööö, akarom mondani, egy madár.

Pazs, nem mentesz meg néhány magocskát jövőre, elvetni?

Nem látszik a képen hogy ez szélkakas. Nagyon teszik nekem a kokaska. Majd róla, ha ráérsz egy közelebbit is!

Emlékeztek még a szép dísznapraforgóimra, a terasz kuckó mellett! Azok beértek, és a madárkák
rákaptak, de szerintem ezek stiglincek? A kokaskám meg egy szélkakas, aki mindig megmondja hogy honnan fúj a szél!

Szerintem azok! Szépek!

De, ez három stiglinc és egy kokaska. Nagyon aranyosak!

Pazs, hol szedted ezt a rengeteg tengelicét? Vagy nem azok? Nagyon aranyosak.

A napokban készült:

Nem kell már a napraforgók téli raktározásáról gondoskodnom!

Én ennek nagyon örülök, hiszen Nektek készül, és amíg így megfelel, nem izgat, hogy nincs hiper-szuper felszerelés. (a fene megeszi, elvitték a lottó ötöst )

Pusi, szerintem pedig pont az utolsó mondatban van a lényeg. Az, hogy Te annyira szereted a madarakat, hogy képes vagy órákig ülni mozdulatlanul. A 3 milliós ember nem biztos (biztos, hogy nem) lenne erre hajlandó. Én nagyon szeretem a képeidet, mert szeretetből készülnek.

Nikon gépem van 400 mm-es az objektív, és ezzel lehet elég közelieket is csinálni.
Ez egy nagyon jó kis gép az én színvonalamon, de egy hortobágyi lesen ezzel elbújhatok a sarokba. 7-én amikor ezt a törpeharcsát fotóztam még ketten álltak fent a magaslesen, az egyiknek az állványa is többe került, mint az én összes cuccom, a másik fotós pedig kb 3 millió értékű felszereléssel jött fel.

Az már más kérdés, hogy ki is állt azonnal középre, nem kellett a fűzfa ágai mögé elbújni, mivel neki teljesen mindegy volt, hogy elhúzódnak-e a madarak, vagy sem, úgy is tiszta képeket tudott csinálni.

Belenézhettem a gépének a keresőjébe, és ami nálam bolhányinak látszott és azt sem tudtam micsoda, az nála szép pengeélesen kirajzolódó madár volt.

Ha már nagyon esz a fene ilyenkor, azt mondom magamnak, hogy ő viszont soha nem részesül olyan élményben, hogy órákig ül mozdulatlanul és akkor megjelenik egy madár, egészen közel, mert nem vesz észre. (ez az utolsó mondat hülyeség, csak a sárga irigység mondatta velem)

Így van.

Pusi nap mint nap bűvölsz el a képeiddel, mint ahogyan most is. Csodálatosak!

Nagyon szép képek pusi! Úgy látszik, mi Hortobágynak csak a töredékét láttuk Aamúgy neked milyen fényképeződ van?

Nem volt ma még daru. Hetedikén láttam őket. Eredeti méretben raktam fel, de nincs türelmem tovább jeladót keresni.



Köztük is lehetne, de sajnos nincs.





Ez a csapat pedig akiket féltettünk, hogy baja lesz a büdös tarlón. Úgy látom jól vannak, éppen déli sziesztájukat töltik. Pár perc múlva felrepültek mind, mert jött egy lánctalpas traktor én pedig összeszedtem utánuk a tollat.





Még soha nem figyeltem meg, de gyönyörűek a kormoránok is. Nagyon szépek és kecsesek ezek a mozdulatok, ahogy tollászkodnak.



Az egyik fogott egy törpeharcsát és bezabálta, pedig az nagyon szúrós.:

Nagyon jó helyen voltál. Apajon lehet látni egy vándorsólymot is mostanában.

Úgy, hogy a drágalátos apukám túl értékesnek tartotta a fényképezőt, hogy a kezeimbe vegyem egyedül Mondták, hogy szoktak ott lenni sasok, pl. halászsas meg ezek. De sasok nélkül is gyönyörűek voltak.

Ejnye, hogy fordulhat elő, hogy nincs nálad fényképezőgép, amikor madarakat etettek?

Ha embert látnak a parton (így ősszel már nem sokan járnak oda), rögtön odaúsznak kíváncsian, hogy van-e kaja. Ha messzebb van, és dobáló mozdulatokat teszel, azonnal jön ezerrel. Ez a példány különösen kezes volt, mert azonnal elfogadta kézből a kenyeret, míg más hattyúkat csak nagy kitartással lehet ilyesmire rávenni.

Ma voltunk az osztállyal madarat lesni Apajon. Volt egy csomó nagy kócsag, na meg a sirályok akik zabálták a halat. De a kócsagokból tényleg mindenhol volt egy kis banda. Szép volt, de fényképezőgépet nem vittem.

Edit: Én is szeretnék hattyút etetni kézből! Csak úgy odaúszott hozzád?

Csak azt tramplizom le, akit szeretek.

Helénke is és a hatty is a szívem csücske. (Még akkor is, ha nekem is eszembe jutott, milyen kicsi feje van Helénkének, vajon mi fér el benne? De ugyanilyen, testéhez kicsi fejű az örvös galamb is, akit szintén nagyon csípek. Ő mindig hazatalál, tehát pont van annyi esze, amennyi kell neki.)

Helénkének a mozgása fantasztikus. Baromi lassú, és nagyon harmonikus. Hihetetlen eleganciával csinál bármit, még ha halat zabál azt is.
Egyik madárnak sincsenek ilyen szép mozdulatai.
Lehet őt fényképezni, nem menekül, mint a többiek, mert akkor tönkretenné a koreográfiát.

Helénke kissé aránytalan. A teste jól fejlett, szaporodásra teremtett, a hosszú nyaka arra jó, hogy fent hordhassa az orrát, a fejecskéjében pedig mákszemnyi ész lehet, több nem fér bele.

Helénke egyszerűen gyönyörű. Karcsú, kecses.
A hattyút ne merészeljetek letramplizniiiii!

Te jó ég, micsoda hosszú nyak. Nyugodj meg, Helénke, nem cserélnek el! Pláne nem egy trampli hattyúra!

Engem???? Egy trampli hattyúra?????? Ne ne izélj már!!!!


Szedd össze magad mert holnap Mihály napi vásár!

Mikor, mikor.... pár napja.