http://kotinetti.suomi.net/saaksi/video_archive.html

Nemtudom láttátok-é ezt a lementett filmecskét Koo első kirepüléséről. (én ezt egyenes adásban sajna nem láttam)

Ezzel nagyon- nagyon egyet értek. Itt a fórumon ebben a kérdéseben valamennyien egy nevezőn vagyunk.Ezzel nagyon sokat tehetünk valamennyi gyűrűzésre szánt madárért, és szebben nem is emlékezhetünk Koo-ra, a szomorú sorsú madarunkra.

Egyetértek!
Még azzal kiegészítve, ha a gyűrűzést végző személy olyan sérült madarat fedez fel a fészekben, akiről egyértelműen megállapítható, hogy a sérülésével a fajának megfelelő életvitelt folytatni nem tud, elemi és elsődleges kötelessége mindent megtenni a gyógyítás, egészség helyreállítás, végsősoron a szenvedés minimalizálása érdekében.

Köszönöm hogy megtaláltad és megfogalmaztad a lényeget a nyüglődéseimből.
Megvan tehát a gyenge pont, a gyűrűzés feltételeinek és körülményeinek szabályozatlansága, legalábbis Finnországban. Azt hiszem hogy ezen az alapon lenne érdemes elinditani egy felhivást, amelyet elküldenénk elsősorban a finn természetvédelmi szerveknek, de az összes olyan ismert helyre ahol felelősek a madarak gyűrűzéséért, valamint az összes ismert fórumra, támogatásukat kérve, hogy dolgozzanak ki egységes etikai elveket a vadon élő madarak gyűrűzésével kapcsolatban, amelyek maximálisan biztositják hogy magával a gyűrűzéssel semmilyen kárt nem okozhatnak a fészkek lakóinak. Előttünk a tél, hogy megfogalmazzunk egy higgadt, diplomatikus hangvételű felhivást, amelynek szövegezése valószinüsiti, hogy többen is csatlakoznak majd hozzá.

Ott írod le az igazságot és maximálisan egyet értek vele, hogy olyan fészekbe ahova a gyűrűző a fészek megrongálása-, a fiókák veszélyeztetése- nélkül nem tud feljutni, a fiókát nem tudja teljes kontroll alatt kiemelni, ne gyűzüzzenek!
Csak ezt nem látom sehol, senkiáltal leírva, persze rajtad kívül.
És ha ez ígylenne, azon se kellene gondolkodni, mikor és hogy sérült meg adott esetben egy fióka, mert az egyértelmű lenne.

Azt hiszem hogy szinte minden vadon élő madárfészek története hasonlóan fényből és árnyékból tevődik össze. Életmódjukból adódóan sokkal több veszélynek vannak kitéve a fészekben nevelkedő fiókák, pláne ha néha még erre az ember is rásegit. Összehasonlitva a tavalyi évvel, amikor két fiókát is elragadott a rétisas, és csak egynek sikerült kirepülnie, ez az év talán egy kicsit mégis csak szerencsésebb volt. Most nem volt rétisas, talán az ember volt helyette, talán egy másik ok, és megint csak elpusztult egy fióka. Érzelmileg sokkal nehezebb volt feldolgozni, mert a szemünk előtt történt a dolog, és mert a helyzet némi reménnyel is kecsegtetett. Úgy tünik, hogy azok a tragédiák, amelyeket a természet szereplői okoznak egymásnak jóval könnyebben elviselhetőek, mintha az adott tragédiáért az ember is okolható valamilyen mértékig. Egyértelmüen elitélem a körülményeket, a módszert ahogy a gyűrűzést lefolytatták, mert egyértelműen veszélyes volt a fészek lakóira nézve, nem tartom viszont etikusnak a gyűrűző személyének elitélését, mindaddig amig konkrét bizonyitékot nem találok arra, hogy valóban közvetlenül ő okozta Koo sérülését. Eddig még nem találtam, pedig próbáltam keresni.

Fény és árnyék, napsütés és borús ég - olyan mint maga az élet!
Olyan mint ennek a fészeknek a 2009-évi története.

Hi Ulag,

You are welcome! We are glad you has found us.
Thanks for your kind words. I transleted them to hungarian.
How could you find us?

Ulag szavai magyarul :

Koo viszontlátásra, viszontlátásra drága madár, aki annyi mindent elviseltél rövid életed alatt...
Most már szabad vagy, nem kell szenvedned. Szárnyalj szabadon a madarak paradicsomában... Koo sohasem fogunk téged elfelejteni.....
Bocsáss meg nekünk embereknek, akik oly sok szenvedést okoztunk neked.....

You have right, Ulag. Nice to meet you here.
Koo has no more pain anymore. I hope, he will forgive us.

Koo Goodbye, goodbye dear bird, who endure so much in his short life ...

Now you are free, do not suffer. Feel free to fly the bird of paradise ...
Koo never forget you ...
Forgive us - people - so much you hurt ...

A Pulkkinen honlapon látható egy gyönyörű sorozat az idei szezonról is. Ezek között van egy kép, amelyiken az látható, hogy a gyűrűző levitte Koo-t a földre, és ott gyűrűzte meg a kicsit.
Sajnos a lába ezen a képen sem látható!

A szezon képei

Ha feltételezzük hogy nem mindenki hazudik, akkor az állatorvosi vélemény szerint Koo problémáját egy teljes törés okozta, amelyik úgy forrt össze, hogy a láb 180 fok-kal el volt fordulva. Most már csak az a kérdés hogy amikor a gyűrűző kiemelte és visszatette, akkor hajlott e ez a lába, mert ha hajlott, akkor biztosan a gyűrűzéskor tört el, ha merev volt, tehát már össze volt forrva, akkor nagy valószínüséggel a gyűrűzés előtt történt a baleset. Ez az ami sok-sok felvétel átnézése után sem állapítható meg egyértelműen, pedig a külföldi fórumok képeit is átnéztem, és ez az ami alapján el lehetne dönteni, hogy valóban mikor történt a baleset. Kár hogy nincs egyetlen mozgó felvétel sem a gyűrűzésről. Igy tehát sohasem fogjuk megtudni a teljes valóságot. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy amennyiben nem tudják biztosítani azt, hogy a fiókákat a fészek érintése nélkül a fészekre történő teljes rálátással emelik ki mindkét kezük használatával a fészekből, akkor ebben a fészekben el kellene tekinteni a fiókák gyűrűzésétől.

Nagyon fáj a szívem érte.

A Koo-ról készült utolsó képek a Ranua állatkertben fekerültek Pulkkinen honlapjára. Rettenetesen elszomoritó látvány. No comment.

Utolsó képek Koo-ról

A képek mellett egy mindenféle érzelmi megnyilvánulást nélkülöző három mondatos kommentár olvasható.

2009.08.29. Koo-t megtalálták 2 km-re a fészektől.
2009.08.30. Koo-t a hatóságok a Ranua állatkertbe szállitották.
2009.09.09. Az orvos a sérülése miatt elrendelte Koo elaltatását.

Nem értem, hogy mi volt a célja ezzel, hogy pont Ő tette fel a honlapjára ezeket a számára egyaltalán nem hizelgő felvételeket, hacsak nem az hogy a negativ reklámmal még többet akart keresni.

Olyan kár ezen veszekedni, vitatkozni. Az már soha nem fog kiderülni, hogy Koo lába mikor sérült, és ha kiderülne is a helyzeten nem sokat változtatna, mert ez már abszolut, végzetesen végleges.
Én személyszerint nem tudom elképzelni, hogy a fiókák közötti harcban sérülhetett meg, hiszen nagyon sokáig a lábukat maguk alatt tartva szinte kúsznak a fészekben, kizárt, hogy a másik cseperedő madár ilyen sérülést okozzon - hangsúlyozom szerintem.
Tegnap előtt nagyon sok képet kinagyítottam, hogy látok-e valami anomáliára utaló jelet, vagy, hogy valamelyikük már fiatal korában a szárnyára támaszkodva közlekedik. Nem láttam.
A gyűrüzésig nagyon szépen egyformán cseperedtek.
Persze itt is megvolt mid minden halászsas fészekben a táplálási sorrend.
És van a másik vélemény, amit tiszteletbe kell tartani, hogy genetikai fejlődési probléma, vagy testvér okozta sérülés volt Koo problémája, vagy ami megdöbbentő nyilatkozat volt, hogy a lába magától helyre fog jönni (és ezt is orvos nyilatkozta!)
Mondhatjuk azt, hogy a legnagyobb baj az volt, hogy gyűrűzéskor nem hozták le és vitték kórházba, hanem kimondva és nyilatkozva a természetre bízták a megoldást, ez halálos ítélet, már akkor egyértelmű volt, csak reménykedtünk a csodában!
De akkor lehet, hogy úgy ment volna el a nagy útra, hogy soha nem ismeri meg a szabadon szárnyalás örömét. (habár annó az apukáma azt monta, hogy a lehet, hogy ez- vagy az lett volnával kezdődő mondatokat kár végiggondolni, pláne kimondani )
Bocsi az estleges, sőt biztos zagyvaságért, de nem jó látni az egymáshoz intézett éles szavakat, felnőttek vagyunk, mindenki más, önálló véleménnyel rendelkezik és ez a jó!

A gond az, hogy harcolni csak úgy lehet, ha szövetségeseket találsz magadnak, és minimum az kell hozzá hogy legalább egy a másik földrészen élő sas szakértő is neked adjon igazat.
Mivel azonban ez nem így történt, illetve egy szakértő sem akadt aki súlyosan elitélte volna a történteket, így az amerikai szakértő véleményének hatására elcsendesedtek a hangok mindkét fórumon. Nem hiszem hogy a mundér becsületét védte volna Amerikában egy finn gyűrűzéssel kapcsolatban, szerintem sajnos neki valóban ez volt a véleménye, amit gondolom sokan el is fogadtak, mivel Amerika egy nagy sasos ország. Mint a mellékelt ábra mutatja a magyar gyűrűző kollegák sem vállalták fel, hogy véleményt mondjanak, vagy kritikát gyakoroljanak. Így tehát a megkezdett harc szakmai támogatás nélkül maradt, és lényegében ezért nem születtek nagyobb eredmények.
Persze ha belegondolok itt igazából maga a fészek megközelitésnek a módja volt a hibás, és az adott módszer (létra odatámasztása) alkalmazása mellett a gyűrűző másképp ki sem tudta volna emelni a madarat, úgy hogy egyensúlyát ne veszítse el, vagy pedig kárt ne tegyen a fészekben. Más a helyzet az olyan fészkek esetén, ahol oldalt tartó ágak vannak, amelyek megtartják a fára felmászó emberek súlyát, és amelyekhez tudják rögzíteni magukat, úgy hogy mindkét kezük szabadon marad, és be tudnak hajolni a fészekbe. Szintén más a helyzet ha a fészek olyan szerkezetű, hogy elbírja a gyűrűző súlyát, és az még bele is léphet, és a fészekben tudja elvégezni a gyűrűzést. Ez a fészek azonban egy laza szerkezetű ágakból összerakott fészek, amelyik nem alkalmas arra, hogy elviselje egy belelépő ember súlyát.
Így tehát egyik megszokott módszer sem volt alkalmazható. Szerintem a madarak finom, és sima kiemelését a fészekből csak egy kosaras darus kocsiból lehett volna megoldani, ennek költségeit viszont valószínű hogy senki sem lett volna hajlandó viselni. Ebből számomra az következik, hogy mivel egyszerű eszközök használatával az ilyen fészkek megközelítése veszélyeket rejt magában, és sérüléseket okozhat mint a fészeknek, mint a lakóinak, ilyen esetekben, ha nem áll rendelkezésre a drágábbik módszer, amivel a fészek érintése nélkül is kiemelhetők a madarak a fészekből, akkor el kell tekinteni ezeknél a fészekeknél magától a gyűrűzéstől, és nem kell azt mindáron erőszakosan is végrehajtani. Valószínűleg hasonló okokból nem gyűrűzték meg a szintén bekamerázott skót halászsas fiókákat sem.

Pusi, nagyon tanulságos képsort tettél be a hortobágyi gyűrűzésről, remélem sokan megnézik.
Igen! Igy is lehet! Csak így lehet!(ne).
Érdekes ez a madár semmilyen ellenállást nem tanúsított, talán mert érezte azt a szeretet, ahogyan megközelítették őt az emberek, és nem úgy bántak vele, mint egy vágásra szánt tyúkkal, megjegyzem, talán még az is kegyesebb bánásmódban részesül, mint Koo, a gyűrűzéskor.
Ha az a módszer amit Koo gyűrűzésekor alkalmaztak, elfogadható kategóriába esik, akkor itt nagyon nagy bajok vannak, és változásra nem nagyon számíthatunk, vagy az a szakember aki ezt nyilatkozta csak védte a mundér becsületét. Lelke rajta.
És még valami, ha ez a kamerák előtt megengedett, és elfogadható, akkor vannak elképzeléseim, mi zajlik ott ahol nincsenek kamerák.

Kedves Baby,

azt hiszem hogy én voltam az egyetlen aki külföldi fórmokon is síkra szálltam Koo ügyében, mivel talán ez az egyetlen lehetséges módja annak hogy történjen is valami. Csak utána kellene nézni annak, hogy pl. egy amerikai - nem finn érdekeltségű - szakértő mit válaszolt, aki olvasta az Edit által megfogalmazott levelet és látta a honlapon a gyűrűzésről csokorba szedett képeket . Leírta, hogy a gyűrűzésnek ez a módja bár szokatlan, de egyáltalan nem szabálytalan a madár ilyen formán történő megfogása, sőt szerinte ez a legelőnyösebb a madár és a gyűrűző szempontjából, mivel így okozjatják a leglevesebb problémát a madárnak és a gyűrűzönk is, hosszan ecsetelte hogy miért. Ez volt az első kör, amikor nem csak én, hanem az egész fórumozó társadalom elkezdett egy kicsit hallgatni, elbizonytalanodni. Egyetlen dolog volt amit elismert, hogy a gyűrűnek nem lehet kiálló pereme, de viszont szerinte a látottak alpján a gyűrűzőt nem itélhető el. A második és a harmadik kör a videó és utána Koo megtalálása volt. Ekkor megint fellángoltak az érzelmek, én már sajnos nem értem rá hogy a dologgal foglalkozzam. Itt és ekkor kellett volna újra ütni a vasat, akkor talán még többet lehetett volna tenni az ügy érdekében.
Sajnos a nem folyamatos kamera képek csak részben tárják fel számunkra a valóságot, és mivel a madarak mozgása gyors a képváltások ehhez képest pedig lassúak, így sok minden torzítva, illetve hiányosan kerül a néző elé, és az események nem értékelhetőek olyan tisztán és világosan, mint ez pl. Spot esetében történt. Azt írod hogy : "A gyűrűzés előtt soha senki nem említett semmi furcsát Koo-t illetően". Ez így szerintem nem igaz. Mindnyájan most is elsiklottatok afelett az eset felett, hogy még a gyűrűzés előtt jelzetem, és képeket is tettem fel róla, hogy az egyik nagyobbik testvére rendszeresen támadja Koo-t, és Koo oda sem mer menni az etetéshez. Sajnos a gyűrűzés előtti képeken, mivel a fészek mély volt, a fiókák pedig kicsik, a lábak még nem látszottak. Azok alapján a képek alapján én el tudom képzelni, hogy Koo sérülése előbb keletkezett, és a gyűrűző csak abban hibázott, hogy mielőtt megfogta a madarat nem vette észre hogy baj van a lábával, illetve a másik nagy hiba az volt, hogy olyan emelő szerkezetet kellett volna használni, ami nem érintkezik a fészekkel, de ez már egy szervezési hibának tekinthető, és valószínű hogy a fényképész nem akart erre költeni, ezért maradt a létra. Reméljük hogy a nemzetközi felháborodás így is el fog oda vezetni, hogy legközelebb változtatni fognak ezeken a módszereken, és egy finomabb, elfogadhatóbb megoldást találnak a madarak megfogására. Az ilyen típusu nem szétálló ágakra épített laza szerkezetű fészkeknél szerintem valami olyan megoldásra lenne szükség, hogy se hozzá ne kelljen érni a fészekhez, se bele ne kelljen lépni a fészekbe, és mégis hozzá tudjanak férni a madárhoz.

Én nem sokat szóltam itt, de ez volt a napjaimban az első és az utolsó, amit megnéztem. Nagyon szomorú vagyok és sajnos megint rá kellett jönnöm, hogy nincsenek csodák. Ami a gyűrűzést illeti - ha tényleg az az ember tehet róla - még ha most el is tusolják az ügyet és hazudoznak össze-vissza, megkapja majd méltó büntetését, mint ahogy előbb-utóbb mindenki, aki rászolgált. Ebben biztos vagyok.
Pusi. A hortobágyi sasgyűrűzés egy lapon sem említhető ezzel. Igen, így is lehet! Legalább büszkék lehetünk rá.
Most egy kicsit sírdogálok...megpróbálom végérvényesen lezárni magamban a történteket, mint ahogy a többi tragédiát is. Őszinte leszek, nem igazán bánom, hogy vége van ennek az évadnak.

A fájdalmas eseményt mindannyian saját vérmérsékletünk szerint dolgozzuk fel.
Számomra is felháborító, dühítő, ami történt. Lehet szépíteni a dolgon, és ha lehet, miért ne tennék meg?
A képeiteken keresztül én is nyomon követtem az eseményeket: a gyűrűzés előtt soha, egyikőtök sem említett semmi szokatlan, furcsát Koo viselkedését illetően. Ha ez a láb az előtt is így állt, akkor a tengernyi kép valamelyikén csak felfedeztük volna!
Ez a hivatalos verzió... a kis Koo-nak is megvan a maga verziója, de ő már nem tudja elmondani.
És akármikor történt ez a szomorú dolog a kis lábával, az nem mentség arra a vandalizmusra, embertelen viselkedésre, amit a gyűrűzésen tapasztaltunk.
Én sem tudom az eseményt bölcs és méltóságteljes hallgatással szemlélni.
Addig nem, amíg ilyen szégyentelenül hazudnak.
A dolgok nem mennek tisztán ebben a fészekben. És mi hallgassunk róla?

Egyelőre feldolgozhatatlan. Második éve nézem ezt a kamerát, szerencsére az első gyűrűzést nem láttam, csak már a sérült madarat.
Semmiféle nagy megbékélés nincs bennem, csak harag és düh, mert saját szememmel néztem végig egy képsort, melyen még laikus szemmel is iszonyatos és kegyetlen beavatkozást láttam.
Bizonyára szimpatikusabb lenne, nagy lelki békességben ezt elmismásolni, és ájtatosan ecsetelni a gyűrűzés nehézségeit, de én ilyen izgága vagyok és ha látok a saját szememmel valamit, arról beszélek, és nem azt mondom amit mások hallani szeretnének.

Nekem a nagy megbékéléshez csak egyetlen dolog lenne szükséges, az, hogy soha többet ez nem fordul elő, és nem csak Finnországban, de sehol a világon. Sajnos ennek jele sincs.

Tudom, hogy unásig hozakodom elő a hortobágyi gyűrűzéssel, de akkor is hozom ezt a példát és nem bízom a véletlenre, hogy megnézi-e valaki ezeket a képeket, mert ha már annyira kell ez a rohadt gyűrűzés, így is lehet, így is lehet, így is lehet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

http://www.hnp.hu/78-374.php

Hortobágyi Nemzeti Park 2008-as sasgyűrűzése.

Nem pakolom mellé Koo gyűrűzését, lelki szemeivel látja azt mindenki, figyelemmel kísérte az eseményeket.

Igy van! Egyetértek!

Most nagyjából végig olvastam a looduskalenderben a hozzászólásokat és ami megdöbbent, hogy ahogy valaki felveti a gyűrűzéskori problémát - mint például kuremari - finn hozzászóló azonnal reagál, hogy nem a gyűrűzés volt a probléma.
Következtetésem: AZ ESETBŐL NEM TANULTAK SEMMIT ÉS A HIBÁKAT KÉPTELENEK ELISMERNI!

Jó reggelt, Gerzadett, köszönöm a képeket. Ennél szívszorítóbb látványt el sem tudok képzelni, mint hogy a szabadság jelképe, egy gyönyörű sas ilyen körülmények között vegetáljon. Látszik rajta az elesettség, ugyanakkor a szemeiből még mindig sugárzik némi erő, ami eddig segített neki életben maradni.
Nem értem, hogy ha gyógyíthatatlan, miért nem engedték szabadon, hogy aztán szép lassan éhenpusztuljon. Hiszen a nagyon bölcs, szakszerű finn levél alapján az éhenhalás egyáltalán nem fájdalmas. Javasolnám, hogy ama levél írója tesztelje le ezt saját magán méltóságteljesen.

Sziasztok! Jóreggelt!
Tegnap este én is a képek visszanézésével töltöttem az időm és margóval azonos véleményre jutottam.

Koo-ról a kórházi utolsó képek:

http://kotinetti.suomi.net/saaksi/galleria_ranua.html

Visszanéztem a történetet, és továbbra sem tud meggyőzni senki, hogy nem a gyűrűzésnél tört el Koo lába. Addig semmilyen probléma nem merült fel sem az etetéseknél, sem a helyváltoztatásainál a fészken belül.
A gyűrűzés után volt egy olyan szakvélemény ami azt mondta ki, hogy harc közben sérült meg Koo lába.
Ott kezdődtek a bajok elsősorban amikor bedőlt a fészek a létra súlyától, ami már eleve okozhatta a törést, vagy a nem szakkszerűen megfogott lábaknál. Vannak olyan képek ahol kifejezetten látszik a rémület és a passzivitás Koo-n, menekülni akart, nem tudott, de harcolt, a maga módján.
Olvastam én is azt a jelentést melyben azt írják fiatalabb korban szerezte a sérülést, ha visszaszámolunk, a gyűrűzés óta már eltelt hét hét.
Június 9-e körül születtek a fiókák, és július 14-én volt a gyűrűzés addig a napig nem volt semmi baj. Tehát a fiatalkori lábtörés akár a gyűrűzésnél is lehetett, sőt, véleményem szerint lett is.
Megállapították kalcium hiányt, a nem megfelelő táplálkozást, amin nem is lehet csodálkozni, mert volt olyan időszak amikor többet nem evett, mint evett volna, de ez is csak a gyűrűzés utáni időszakban fordult elő, azelőtt nem láttam ilyen problémát mind a három fióka rendesen elvolt látva élelemmel, csak hogy a gyűrűzés után törött lábbal már nem tudott könnyen a kaja közelébe jutni.
Szóval így utólag mondhatnak bármit a törés keletkezésének behatárolásáról, a vizsgáló orvosok nem látták azt a vandalizmust ahogyan maga a gyűrűzés történt.
Talán ha végignézték volna, akkor rögtön rájönnek, hogy igen akkor történhetett a szerencsétlenség. Tudom, nem ez a dolguk, hogy ilyen és ehhez hasonló gyűrűzéseket figyeljenek, és abban is biztos vagyok, hogy Ők mindent megtettek volna a kis Koo felépüléséért, de már túl késő volt.
Azt az embert aki ezt a gyűrűzést végezte, soha semmilyen körülmények között nem engedném semmilyen állat közelébe.
Tudom sokmindenkinek erről más a véleménye, nekem ez volt, és van is.
Rettenetesen sajnálom, hogy így alakult rövidke kis élete, élete 3 hónapjából, nagyjából kettőt végigszenvedett, de nem adta fel küzdött, és megmutatta, ki tud repülni a fészekből, meg is tette, de ez túl kevésnek bizonyult az életben maradáshoz.

Kedves Edit!

Ne haragudj, én csak a véleménymet modtam el az adott esetről, azt hiszem hogy Hozzád képest meglehetősen úri módon. Egyáltalán nem vártam Tőled hogy ilyen módon fogsz reagálni. Azért mert kettőnk mentalitása nem egyezik, még lehet egészen más véleményünk egy helyzet megitéléséről, és nem hiszem hogy azért mert más véleményem van egy adott szituáció megitéléséről, Neked ilyen mértékben el kellene ragadtatnod magad.

Egyszer s mindenkorra kikérem magamnak a folyamatos kioktatást. Veled ellentétben én nem vagyok hibátlan, és szarok arra, hogy ki hogy viselkedik akár a külföldi fórumokon. Én így viselkedem, ilyen bunkó vagyok. Ha nem tetszik, ne olvasd el, amiket írok. A bölcs és méltóságteljes hallgatásról pedig inkább Te gondolkozz el, ha mást sem tudsz osztogatni, mint fennhéjázó, megsemmisítő ítéleteket. Nem vagyok többé kíváncsi rá.

Egyáltalán nem mindegy hogy amikor búcsúzol valakitől gyülölet vagy béke lakozik-e a szívedben. Ha az elejétől kezdve úgy álltált hozzá, hogy gyülöletet szítottál egy ember iránt, aki szerinted feltételezhetően az összes problémát okozta, ami Koo-val történt, annak ellenére hogy a vizsgálat azt igazolta, hogy a sérülést valamikor kis korában szerzte be, még jóval a gyűrűzés előtt, nem biztos hogy jó uton jársz. Egyetlen külföldi fórumon sem tapasztaltam ezt a fajta ellenséges gyülöletet, amikor egy általuk szeretett lény elvesztését kellett tudomásul venniük, ők bölcsen és méltóságteljesen tudták gyászolni Koo elvesztését azzal hogy hallgattak.