Biztosan rá akarja venni a szülő Sipogit az önállóságra.

Ugyanaz történt, amiről írtatok az előzőekben. A mami odament a halhoz, és Sipogi ezen nagyon felhúzta magát, és rátámadt. Biztosan szándékosan csinálja a szülő, mert ugyanakkor van másik hal a fészekben. Bíztatja, hogy menni kell a halért, magától nem jön a fészekben.
Egyébként magas hangon nyüszít Sipogi. Gondolom azt, hogy fél a repüléstől, és ugyanazt az ellátást akarja, mint amikor kicsi volt.



Sipogi itt éppen az sipítja, hogy "Anya az ilyen?!"

Tényleg megzakkant ez a mama!! már megint el akarta vinni a halacskát, nem hagyja szegény sipogit aludni.pedig már sötét van végre. ez rémes, de biztos van valami oka...

Mami megint visszajött, de most sem etette Sipogit, aki egy darabig csak nézte és sipákolt, aztán megint elzavarta a mamát, aki most nem ment el, hanem felült a faágra a fészek mellett.

Mama összeszedte a szétszórt hal darabokat, kezdte enni a nagy darabot is, de nem adott Sipoginak. Ez lehet az oka, hogy egy idő után rátámad. Aztán meg sopánkodik mint előtte, hogy gyere vissza mama. Most is ez van
Mama ismét visszajött, rárepült a friss halra, mereven bámult maga elé, nem etetett, Sipogi elzavarta megint.
Van valami viselkedési probléma ezzel a gyűrűs tojóval ?

Itt volt a mama, de Sipogi megint féltette a halait tőle, így nem volt túl barátságos. El is ment a mami.

Marikám, én is félve nézek már be a fészekbe, hogy ott találom-e még Sipogit. Tudjuk, hogy ez a természet rendje, de rossz lesz majd az üres fészket látni. Hiányozni fog nagyon ez a sasgyerek.

18.10 A fészek üres. Sipogi a fenyőágon üldögél, a feje is alig látszik. Szemmel láthatóan élvezi a helyzetet. Keztődik...........
18.16-kor visszahuppant a fészekbe. A háttérben egy csil-csalp füzike mondja a magáét. Sipogi pedig erősen gondolkodik, hogyan tovább. Egyen, vagy ismét ugorjon, röppenjen az új ágára. nehéz a döntés.......
Amg írtam, döntött. Visszament az ágára.

Etetés, két halat hozott egyszerre, a kisebbet kezdte el enni Csipogi. Villámgyorsan távozott a szülő, nem tudtam a lábát megfigyelni.

Hű Magdi! De jó kapásod volt! Jó nagy ugrás!
Nagyon próbálgatja a szárnyait ez a gyönyörűség. Már előre félek, egy napon üres lesz a fészek................

Hajnalmadár, de jó ez a kép Sipogiról. Olyan aranyos kis pofija van ennek a nagy kajla gyereknek.
Egyébként Te vagy a "keresztmamája", hiszen Te nevezted őt kezdetben Sipoginak, és rajta is maradt ez a név.
Illik is rá nagyon.

Az a sok fenyő ágacska, meg a másik zöld legalább egy kicsit kompenzálja annak a mumifikálódott halnak a látványát, a szagát viszont nem valószínű.

Gizuska! Az a zaj, amit hallottam, nem széltől való. Azt valaki létrehozta.

Lehet, hogy megszállott madárlesök, vagy csak simán kirándulók a zaj szerintem a széltöl van, nagyon erős lökések vannak,belefuj a kamera mikrofonba.

Nagyon közelről hallok erőteljes zörgéseket, amelyet csak nagytestű jószág csinálhat. Feltételezem, hogy látókörön kívül lehet az egyik szülő. Sipogi most csendben van, és figyelget.

Én is láttam ott egy autót a napokban, ahol most ez a kocsi áll.

Na, a mama merészelt leugrani a fészekbe és odamenni a nagy halhoz. Sipogi visítani kezdett, leugrott utána és elzavarta. Buta kis Sipogi, minek ragaszkodik ennyire ahhoz a büdös halhoz, amit úgysem fog megenni?

Én úgy látom, hogy ott lent a tisztáson, jó messzire, mintha egy lakókocsi féle alkotmány lenne..... nem tudom nagyitani, de valami van ott ami nem volt.

Még mindig ott ül. Nem lehet látni a lábát, de szerintem a mama az, ő szokott ilyen rejtélyes módon ott üldögélni egy darabig.

Tengelicke, pont erre gondoltam, lehet, hogy azért jön többször a mama, hogy rávegye a kicsit a repülésre. Lehet, hogy akkor is így noszogatná, ha zavartalan lett volna az életük, legfeljebb fészken belülről.

Láttátok, hogy körberakta zölddel a rohadt halat? Ezeknek valami olyan hatásuk lehet, ami megvédi a fészket az elfertőződéstől. Sipogi nem engedte kidobni a halat, akkor másképp tette ártalmatlanná...

Sipogi most halkan sipákolni kezdett, olyan mamás hangon. Aztán egy szárnycsapás. és egy eggyel feljebb lévő ágra ugrott, ott folytatja a sipákolást.

Még mindíg ott vannak. Nem látom, melyik szülő ül az ágon, mert Sipogi feje takarja a lábát. Szerintem lassan elkezdik csalogatni a gyereket, hogy kezdjen el repülni.

Mindketten a faágon ülnek, és sipitozás van!
Továbbra is ott ülnek de már békésen és csendben, mi lesz ebből..?
Tollászkodnak!

Nézzétek már mennyi zöldet kapott Sipogi!!!még nyirfa leveleket is,nahát!!!

Jó reggelt, Sipogi

Sipogi dolgozik. A fészek jobb szélén egy jó vastag ággal bajlódik.

Azt hiszem ma már nem fog kirepülni, bár annyira kint a fészek szélén ül most is, hogy egyszer csak leszakadnak azok az ágak és akkor muszáj lesz repülni.nem kívánom neki ezt, inkább bátran kilendül majd ha elérkezett az idő.viszont most szélcsend van végre.

Micsoda kedves történések voltak itt, amíg nem voltam itthon. Köszönet a részletes leírásokért, és Magdi, a hiteles képekért. Azokban benne van minden. De jó volt látni őket! Még, hogy a mama is bepottyant a fészekbe!

Ennél kedvesebb képet még nem láttam, ahogy itt fekszenek egymás melett.

A hallal azt hiszem az a baj, hogy még nincs jól megpácolódva, talán holnapra megfelelő lesz a bukéja.

igen, igaz, azért tettem oda a mosolykát tényleg kár ott hagyni, a jó hír viszont az, hogy van bőségesen kaja...

Alszik a kicsike

A madaraknak alig van szaglásuk, amit Sipogi is bizonyít, amikor édesdeden szundikál a hal mellett, ami szörnyen büdös lehet. Lehet, hogy annyira megromlott, hogy az már a sasoknak is sok. Nem is értem, miért nem evett belőle egyáltalán, kár volt hagyni pocsékba menni egy ekkora halat.

.... az hogy nincs friss illata

Hosszú percekig itt volt a fészekben a mama, azt hiszem, nyugodtan lakmározott Sipogi igen aranyosan lelapulva figyelte és halkan sipogott, nem tudtam tovább látni megszakadt a közvetités, borzasztóan feltámadt ott a szél, lehet, hogy az miatt.
Érdekes, azt nagy halat csak kerülgeti mindegyik...mi baja lehet??