Nagyon mondja a magáét Sipogi! Friss halat nem látok.

Akkor reggelit már kapott. Tegnap éhesen aludt el szegényke, pedig nagyon sipákolt, hívta a szüleit, de nem jött egyik sem.

8.40-kor reggelizik a gyerek. Szép darab halacskája van, ami frissnek látszik.

Már megijedtem, hogy el akar indulni.

Sipogi és a szitakötő.
Az első képen balra a fa fölött látszik is. Sipogi nagyon követte a tekintetével, amíg ott röpködött.

Egy halmaradékot boncol, közben áthúzgálja az egész fészken. Annyira beleéli magát, hogy még a szárnyait is suhogtatja hozzá.





Itt valamilyen madarakat figyel. Csak a hangjukat hallom, talán ölyvek, de nem biztos. Érdeklődik, de nem jön izgalomba tőlük.

Sipogi nagyon nézeget felfele és folyamatosan sipákol. Valószínűleg ott lehet a közelben valamelyik szülő, és Sipogi őt hívja.



Meg is érkezett a papa.



Papi elkezdte etetni a fiókáját abból a halból amit előzőleg Sipogi egyedül evett. Így, hogy a papi adja a falatokat, sokkal jobban esik az a halacska.



Miután megetette a fiókáját, a papi elment.



Egy idő után a papa újra visszajött, de most nagyrészt ő eszegette a maradék halat, csak néha adott belőle a csemetéjének, ami Sipoginak nem tetszett, és egy idő után a papára is olyan harciasan támadt, mint a múltkor a mamira, mire papi otthagyta őt.

Az is lehet, hogy van egy halfeldolgozó, vagy halászat a közelben, és onnan hozzák.

Mondom én, hogy nekem nincs szerencsém. Ma többször is idenéztem, és mindíg aludt ez a gyerek.

Megint kapott egy konyhakész halacskát. Hogy mit csinálnak a hal fejével a szülők, az rejtély.
Talán megeszik útközben?

Jó kis ugrásai vannak.

Köszönöm Pusi.

Biztosan megette a halacskát és most pihenget. Megint eléggé fúj ott a szél.

Végre ma láttam a gyerek szárnypróválgatásait is, nem csak aludni! Van neki egy halacskája.

Magdi, gyönyörű képek!

Meseszép ez a gyerek! Már kész felnőtt!

De jó látni, hogy végre talán megint normális mama és gyereke kapcsolat lesz közöttük.

Újra visszajött a mami, és úgy láttam, hogy etette a fiókáját a maradék kajából. Szent a béke. Legalábbis remélem.

A mama újra próbálkozott. Elkezdett enni valami maradékot, ami még volt a fészekben. Sipogi úgy visított, mint egy kismalac. A mama megint meghátrált, aztán ismét próbálkozott, de Sipogi szinte kilökte a fészekből.
Nagyon sajnálom Sipogit is, meg a mamát is. Lehet, hogy a mama nem tud valamiért élelmet szerezni?

Sipogi védi a maradék halacskáját. Aztán neki is állt megenni, nehogy a mami elvigye.







Megette.

Látom Pusi. Megint visszajött. Kaját most se hozott. Lehet, hogy inkább vinni szeretne? Létezik, hogy nem tud halat szerezni magának, és a fiókájától akarja elvinni a maradékot?

Ott a farka a maminak.

Megint itt a mami. Most is el akarta venni a fészekben lévő halmaradékot, de Sipogi nagyon harciasan rátámadt. A mama megint elment.

Mami lement a fészekbe, és fel akarta venni a fészekben lévő maradék kaját. Vajon etetni akarta belőle Sipogit, vagy ő akarta megenni? Sipogi valószínűleg azt gondolta, hogy a mami el akarja vinni még a maradék kajáját is, és elég határozottan megvédte a szűkös kis vacsoráját. A mama ezután el is ment.

18.30-kor még mindíg ott a mami.

Szia, Magdi!

Most próbálom ötödszörre elküldeni a választ... Elutaztam, telefonról vagyok, szinte lehetetlen így hozzászólást írni. Majd jelentkezem.

Itt van a mami, de kaját nem hozott, és most se ment le a fészekbe, csak ül a faágon.

Hajnalmadár hova tűntél? Mi van Veled?

Napfürdőzik a gyerek. A háttérben pedig egy csil-csalp füzike mondja a magáét.

Itt volt valamelyik szülő, de csak letette a halat Sipoginak, és máris elment.

Úgy látom kapott egy darab halat, de most nem maradt ott vele egyik szülő sem.

Gyakorol.