Kedvencek közt van, ha naponta hússzor nem nézek rá, egyszer sem...

Nem tudom mi lehet a baj, hogy még mindig nem üzemel a kamera

Én már annak is örülnék, ha az üres fészket adná
Bár biztos van okuk, amiért még nem indították el...

És még mindig semmi... jöhetnének már !!

Amíg ilyen zöld a fák lombja, nincs kamerakép.

Bizony, bizony! Izgulok
Csak most nem látszik amit ráírtak.. Tavaly látszódott, dátum volt, hogy mikor indul ténylegesen Na mindegy, várom nagyon

Lehet, hogy indul a kamera??

2011.októberi kép sajnos:(
Azért olyan zöld minden!

Azt nem értem, hogy itt nincs egy szem hó sem. Tavaszi hangulata van ennek a képnek.

Újra nézem a régi hozzászólásokat, képeket... Nosztalgiázok picit Lassan beindulhatna már a kamera..........

Most már friss képet ad a kamera

Jobb lett volna, ha kikapcsolják:(

Július 8. óta áll a kamera.

Sajnos én sem látom őket,

Én is épp most néztem ezt a kamerát, gyalázatos dolog ez. És én Denniséket se látom napok óta:(

zért ez szégyen gyalázat:(

Egy baba van a fészekben. A másik kis teste odavan...

Működik a kamera, de még nem vitték el a kicsiket, jobb gyűrűs szülő van a fészekben
Váltás volt, most a bal gyűrűs gólyácska 18.00

Patkányokat is emlegetnek a fórumon, tény és való, hogy egy nagy szemétlerakó van a közelbe, és szinte hihetetlen, hogy egyszerre ment el a két pici, szinte mozdulatlanul, nagyon-nagyon furcsa:(

El se hiszem!
Pedig tényleg gyönyörűszép, egészséges babák voltak
Nyugodjatok békében, drága kis csöpikék

Nyugodjatok békében drága pici bababák, és most már a csillagok közt vígasztaljátok szomorú szüleiteket.

Tényleg borzasztó! Tegnap még semmi bajuk nem volt, ma meg már nem mozdultak. A tolluk is szép fehér, nem hiszem, hogy betegség, inkább valami méreg lehet.
Nagyon sajnálom szegényeket, rövid életük volt.
Úgy látom, a kamera is megállt. Lehet, hogy megnézik, mi van a kicsikkel.

Nem tudom Pusi, lehet, hogy egy torz szüleménye vagyok az életnek, de az állatok tragédiáját sokkal nehezebben viselem, mint az emberét. Sok, nagyon sok tragédia ért az életben, de azokra vagy fel tudott készülni az ember, vagy az idő lassan begyógyította a sebeket. De az állatok elvesztéséhez soha nem tudok hozzászokni, ugyanúgy fáj, akiket évekkel ezelőtt veszítettem el, mint akiket mostanában:( Az elvesztett gólyákat nem is ismerte az ember, van, akiket éppen csak hogy megismertünk, és valami iszonyatos elemi erővel tud feltörni az emberből a fájdalom, hát..lehet, hogy orvosi eset vagyok.Szerintem azért vagyunk igy néhányan...

Mutu, az a mentés fantasztikus. Még jobban elszorul az ember szíve. Nagyon sajnálom a két kis pöttömkét, és a szülőt is.

Kata, a természetet járva, azt hittem edzettebb vagyok. Számtalan tragédiát lehet látni. Vannak fotóim, a fa ágán ülő egerészölyvről, kócsagról, akik ott haltak meg ültükben. Számtalanszor látom, hogy a réti héja szitál a nádas fölött, lecsap, iszonyatos visítás hallatszik, aztán látom, hogy viszi a pici fiókát, lóg a kis lába, ennyi volt az élete szegénynek. Már kétszer láttam, hogy a róka vonszolja a szárcsát, libát, vagy csak berohan a nádasba, és a hangokból lehet következtetni, hogy mi történik. A legborzasztóbb a darutetem. Ő már nem megy költeni északra, vagy pihenni délre, pedig nagy utat tett meg.

Védtelenek, kiszolgáltatottak. Kegyetlen a természet nagyon.

Tegnap déli mentés

Iszonyatosen nehezen viselem ezeket a tragédiákat, talán nem is szabadna nekem lesni a fészkeket. Addig van öröm, amíg megérkeznek! A német fészkekben ez az év csupa tragédia volt:(

Bármilyen sok ilyet látunk egy szezonban, nem lehet ezt megszokni soha.

Nem rakok fel képet, nagyon szomorú, hogy az a két kis drága elment