Állítólag márciusban már ébred a természet
Egy hortobágyi kirándulás, és meglátjuk.
Jó volt kiszabadulni a lakásból, és körülnézni, milyen madarak érkeztek meg, kik azok akik hiányoznak, akik velünk viselték el a hideg téli napokat. A madarak meghatározásáért semmilyen felelősséget nem vállalok, csak nagykorúak, csak szülői felügyelettel stb.....
Mindenütt áll a hortobágyi legelőkön a víz, de ez a kócsagokat úgy tűnik nem zavarja különösebben. Vígan pecáznak, és sokan vannak!!!
Rengeteg a bíbic is. Azt hiszem ők a madárvilág bohócai, viselkedésben és öltözködésben egyaránt. + 1 fő, aki barázdabillegető, de ugyanehhez a műfajhoz tartozik.
Alul a középső képen az a muris kismadár barázdabillegető, az utolsón pedig szerintem nem a hatalmas kőszáli sas készül egy bárányt zsákmányolni, hanem egy bíbic.
Hortobágy faluba beérve megnéztük a méltatlanul mellőzött baglyokat, akik sértődötten ülnek a tuján. Az utóbbi napokban még a képernyőről is lekerültek, jogos a felháborodás. Ráadásul még az sem érkezett meg, aki őket trónjukról letaszította.
Madárkórház tetején lakik egy gólyapár. Tavaly nem volt náluk fióka, mivel későn foglalták el a fészket. Azt hiszem nagyon unatkoztak, illetve próbáltak sivár életükbe egy kis szint vinni azzal, hogy egymás iránt táplált érzelmeiket sokkal hevesebben mutatták ki, mint általában ebben az időszakban a gólyák szokták. Szóval állandóan...
Ha a ébred a természet, ha nem a Hortobágy gyönyörű. Még az összerakott nádkévék is szépek.
Az egyik kedvenc madár a kékes rétihéja, mivel megismerem. Egy akciófilmben is megállná a helyét ezekkel harci mozdulatokkal. Keresi a zsákmányt, koncentrál, lecsap, és aztán sokáig semmi, gondolom ebédidő van.
Tényleg nagy nyüzsgés van a téli napokhoz képest. Rengeteg nyári lúd,szürke gém, egyre több a daru, aránylag kevés a kormorán (értük nagyok kell izgulni), és kócsag, kócsag, kócsag, a madarak egyik legszebbike. Még nappal szemben is szépek.
Sajnos az ismeretek hiányosak, hosszú téli estéken nem sikerült a madárhatározót kiolvasni.
Nem biztos, hogy jó lenne tudni, kik ők. Nagyon le lennék sújtva, ha kiderülne, hogy az első "csak" egy különleges színezetű egerészölyv, az utolsó , aki nézi, hogy rendesen átteleltek-e a halak, pedig nem egy Magyarországon 100 évente megjelenő legritkább faj.
tehát: ők különlegességek.
És csak most, csak itt, és csak a kumuluszok kedvelőinek, Editnek és Holcinak:
Azt mondta egy természetvédelmi őr, hogy ha már megjöttek a gólyák, akkor menjek Nagyivánba. Oda érkeznek először.
Sajnos itt most nem jártam szerencsével :
Vagy mégis?
Halastavon ludak, szárcsák, sirályok. (a szárcsára ne vegyetek mérget, vagy szárcsa vagy nem)
és még lehet fokozni , ennyien voltak:
Talán dankasirály, de mérget erre sem kéne venni.
..és akire már annyit vártam, és a lábam lejártam, hóban fagyban... most eljött és megnéztem. Gyönyörű, méltóságteljes, hatalmas, elegáns, és nem navigál amikor meglát, hanem jön szembe, szóval ő valaki.
Közben alkonyodik, de még azért látunk ezt-azt, békés ludakat, szép erdőt, és még egy sast. Nincs mit tenni ezek a sasok állandóan jönnek.
Este lett, nap le, hold fel.