Szeretném megosztani veletek, nem mindennapi történetemet. Tavaly nyáron az almafámon lévő fészekből kiugrott egy feketerigó fióka. Alig vettem észre a barna földön. Kutya, macska van a kertben, ezért nem volt biztonságos kinthagyni őt. Bevittem a lakásba. Kapott egy nagy dobozt, vettem neki csontkukacot, és egy csipesszel etetgettem. Időnként kapott fürdővizet is. Már kezdett repkedni, szeretettel landolt a fejemen. Aztán úgy gondoltam, ideje szabadon bocsájtani. Kivittem őt a kertbe, és elengedtem. Repült egy kört, és rászállt a diófára. Pihengetett, megint egy kör, és landolt a fejemen. Megetettem, immár teljesen szabadon, de már nem csipesszel. Ő csipegette a kukacokat a tálkából. Féltem éjszakára kint hagyni, és sikerült szerencsésen megfogni. Az éjszakát dobozában töltötte, másnap ismét elengedtem. Hívásomra mindíg odarepült hozzám. Már éjszakára is kint hagytam. A napi kukacadagját, vizét mindíg megkapta. Egy napon nagy vihart jósolt a meteorológia, gondoltam, be kéne hozni. De sikerül-e megfognom több napos szabadság után. Sikerült. Az éjszakát megint biztonságban töltötte, reggel ismét szabadság. No, három hétig hagyta, hogy gondoskodjak róla, és akkor eltűnt. Nem tudom, hogy életben maradt-e. Mindenesetre csodálatos élmény maradt számomra.