Pontos idő: 2019 jún. 20 05:48

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 6 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Kerecsen költőláda
HozzászólásElküldve: 2019 máj. 03 18:43 
Tag (20865)
Avatar

Csatlakozott: 2010 szept. 19 11:18
Hely: Budakalász
Id:348669(N)
Nesze semmi, fogd meg jól.

_________________
Ameddig az emberek azt gondolják, hogy az állatok nem éreznek, addig az állatoknak azt kell érezniük, hogy az emberek nem gondolkodnak.


Vissza a tetejére
  OfflineProfil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kerecsen költőláda
HozzászólásElküldve: 2019 máj. 03 18:21 
Tag (69394)
Avatar

Csatlakozott: 2008 dec. 08 17:46
Id:348664(N)
Nagyon diplomatikusan reagált az áramszolgáltató. ..hogy ne lehessen belekötni.


Vissza a tetejére
  OnlineProfil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kerecsen költőláda
HozzászólásElküldve: 2019 máj. 03 09:10 
Tag (376)
Avatar

Csatlakozott: 2014 ápr. 09 06:11
Id:348642(N)
Időről időre előkerül a sajtóban a téma.Már-már lerágott csont.
Most ez a cikk közöl velünk számokat a tragikus áram okozta madárpusztulásról.


https://www.hellovidek.hu/eletmod/2019/05/03/szomoru-ennyi-madar-pusztult-el-tavaly-aramutestol

Szomorú: ennyi madár pusztult el tavaly áramütéstől

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) egy év alatt mintegy 700 bejelentés érkezett csaknem 800 elhullott állatról, amelyek áramütés következményében pusztultak el, ezért a szervezet kérvényezte az üzemeltető áramszolgáltatóknál a veszélyes vezetékszakaszok madárbaráttá alakítását.

Az MME tavaly nyáron tette közzé felhívását, amelyben arra kérte a lakosságot, hogy az erre a célra kidolgozott elektronikus űrlapon juttassák el az egyesülethez a tudomásukra jutott áramütéses eseteket, amelyekben madarak pusztultak el. A felhívásra 667 bejelentés érkezett 788 elhullott állatról, amely alapján az MME bejelentést tett a területileg illetékes természetvédelmi hatóságoknál és üzemeltető áramszolgáltatóknál, az 591 jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó vezetékszakasz madárbaráttá alakítására - olvasható az MME közleményében.
A 88 lakossági és 579 nemzeti parki és civil szakembertől származó bejelentés 46 beazonosított madár- és két emlősfaj, valamint további öt nem meghatározható madár adatát tartalmazta, amelyek közül 777 állat áramütés, 11 pedig vezetéknek ütközés következtében pusztult el .

Az elpusztult madarak közül 15 a fokozottan védett kategóriába tartozik, ilyenek a fehér gólyák, a szalakóták, a parlagi sasok, a kerecsensólymok, a rétisasok és uhuk, a fekete gólyák, a gyöngybaglyok és kék vércsék, a fakó keselyűk, valamint egy nagy goda, szirti sas, túzok és vörös gém. Az esetek mintegy 60 százalékát három faj, a fehér gólya, az egerészölyv és a vörös vércse adja, amely ezeknél a fajoknál már felveti az állományszintű pusztítás mértékét.


A balesetet szenvedett madarak között finn gyűrűs szirti sas, bolgár gyűrűs fakó keselyű, osztrák jeladós rétisas, német, horvát és osztrák gyűrűs fehér gólyák is voltak, ez Magyarország nemzetközi felelősségét is jelzi.

Az áramszolgáltatók az MME által a hatósági bejelentés megtétele előtt hozzájuk eljuttatok információkra konstruktívan reagáltak: az E-ON Hungária Zrt. bejelentette, hogy saját vállalásként a szolgáltatási területére eső, jelentős madárpusztulást vagy fokozottan védett faj elhullását okozó 71 érintett helyszínen teljes körűen elvégzi a szükséges beavatkozásokat az elérhető legjobb technika elve alapján, és felajánlotta, hogy a jövőben is együttműködik az MME-vel. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. is bejelentést tett, hogy vállalja, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is részt vesz a nemzeti parkokkal közösen szervezett madárvédelmi projektekben, és az MME által most bejelentett 145 legveszélyesebbnek bizonyuló hálózati szakasz esetében 2023-ig elvégzi a szükséges beavatkozásokat.

Az NKM Áramhálózati Kft. a megismert madárpusztulási adatok alapján a 375 bejelentett helyszínen vállalja, hogy a 2019-2023 időszakban felméri a megvalósítandó feladatot, egyes vezetékszakaszokat függőszigetelős hálózattá épít át, vagy ahol ez lehetséges, földkábelre cseréli a vezetéket, továbbá egyedileg keresi a megoldást az áramütés veszélyforrásának megszüntetésére.


Vissza a tetejére
  OfflineProfil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kerecsen költőláda
HozzászólásElküldve: 2013 okt. 01 13:51 
Tag (28)

Csatlakozott: 2012 jún. 30 05:28
Hely: Magyarország
Id:206267(N)
Ja: Az igazi problémának nincs megoldása... :?


Vissza a tetejére
  OfflineProfil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Kerecsen költőláda
HozzászólásElküldve: 2013 okt. 01 13:47 
Tag (28)

Csatlakozott: 2012 jún. 30 05:28
Hely: Magyarország
Id:206266(N)
Akkor legalább arra az egyre tegyenek kifutót, amelyiket én nézem!
A probléma máris megoldott!

:lol:


Vissza a tetejére
  OfflineProfil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Kerecsen költőláda
HozzászólásElküldve: 2013 júl. 16 14:46 
Tag (29)

Csatlakozott: 2013 jún. 15 11:14
Id:201921(N)
A napokban a fórumban megjelent bejegyzésre reagálnék.

macko50 írta:
Ugyanezekből a típusú fészekdobozokból kihelyezésre került több száz a szomszédos országokban is. Úgy látjuk hogy ezek a fészekdobozok a webkamera előtt látottak és az eltérő nemzetközi gyakorlat alapján veszélyt jelenthetnek a kirepülő kerecsenfiókák számára!

Érdemes végiggondolni az "eltérő nemzetközi gyakorlatot":
- ahogyan az idézetben is szerepel, a környező országokban is használják ezt a költőládát. Nincs tudomásom negatív tapasztalatokról.
- a bekamerázott, de nem ilyen ládában fészkelő sólyomfélék nem kerecsenek, hanem kis sólymok vagy vándorsólymok, tudomásom szerint.
- a bekamerázott, de nem ilyen ládában fészkelő sólyomfélék költőládái nem nagyfeszültségű oszlopokon vannak.
- a bekamerázott, de nem ilyen ládában fészkelő sólyomfélék nem a Pannon biogeográfiai régióban, nem a hazai, illetve a környező országok ökológiai viszonyai között élnek. Más a fészekpredátorok sűrűsége, a költőhelyek lokalizációja.
Az összehasonlítás nem feltétlenül állja meg a helyét.

macko50 írta:
- Meglehetősen dilettáns dolog ezt az alumínium dobozt egy természetes varjúfészekhez hasonlítani, és még nagyon durva csúsztatással sem állítható róla, hogy a természet adta lehetőségeknek próbált megfelelni.

Nagyfeszültségű oszlopra költ dolmányos varjú és holló is. A korábbi években nyilvánvalóvá vált, hogy ezen fajok fészkei nem biztonságosak, mert a másodéves, tél által kikezdett fészkek erős szélnél leeshetnek, valamint nedves időben tűzveszélyesek. A mesterséges fészkek több évnyi kísérletezés optimális eredményei. Az optimális azt jelenti, hogy több feladatnak felelnek meg olyan módon, hogy maximalizálják a kirepülési és költési sikert. Azt is jelenti mindez, hogy ha változtatnánk rajta, valamilyen paraméterében/paramétereiben már nem lenne optimális, rosszabb lenne.

macko50 írta:
- A természetes fészkek fedetlenek, és ezekben a fészekeben a fióka ki tudja tárnia szárnyait, és felfelé is tud ugrani, így gyakorlással fel tud készülni a repülésre.

A madarak többsége számára nincs szükség gyakorlásra. Ha a madár megfelelően van táplálva és elér egy bizonyos fejlettségi szintet, röpképes, akár tud gyakorolni, akár nem. Klasszikus kísérlet, hogy galambfiókát egy csőbe húzva nevelnek fel, tehát a szárnyait nem tudja használni, de a csőből kivéve a kifejlett fiókát probléma nélkül repül el. Barokkos túlzás egyébként azt állítani, hogy a jelenlegi fészek nem biztosít helyet a fióka/fiókák mozgásigényének kielégítéséhez. Már csak azért sincs ez így, mert a fiókák átszökkennek a traverzre is, ha szükségét érzik.

macko50 írta:
- A külföldi gyakorlatban a fedett fészekdobozok elé, ahol nincs a fészekdoboz előtt egy párkány, kifutót készítenek, pontosan azért hogy a fiókák a repülés előtt tudjanak gyakorolni, tudják erősíteni a repüléshez szükséges mellizmaikat, és a gyakorlással tudják csökkenteni a test súlyukat, majd kellő gyakorlás után saját elhatározásukból elindulva repüljenek ki a fészekből.

A külföldi kamerázott fészkek kirepülési adatai nincsenek a birtokomban, nem tudom, esetleg valaki erről többet tud-e. Enélkül a fenti megjegyzés spekuláció. Amiben egy ráccsal felszerelt fészek többet nyújt, az mindenképpen az, hogy a madarak többet pózolnak a kamerának. De ez nem jelenti azt, hogy ettől a madaraknak lesz jobb. Csak a kamerát nézőnek.

macko50 írta:
- Még egy laikus is tudja, hogy a természet úgy alkotta meg a madárfiókákat, hogy kirepülésük előtt néhány héttel elkezdenek gyakorolni, és csak utána hagyják el a fészket. Önök pontosan a természet adta lehetőséggel mentek szembe, amikor a zárt fészekdobozba zárt fiókákat megfosztották ettől a természetben adott lehetőségtől.

Fentebb idéztem a klasszikus repülési kísérletet, tehát a fent írtakat legfeljebb laikus tudhatja. Érdemes a kerecsenek esetén felidézni olyan természetes apró barlangokat vagy áthajlással fedett sziklapárkányocskát, ami a fészekládánál kevesebb helyet (magasságában és szélességében is!) biztosított, mégsem volt belőle probléma a kirepülésnél. Érdemes felidézni az épületeken is fészkelő vörösvércsét, ami szintén sólyomféle, és olyan szűk helyeken képes költeni, ami ennél is kisebb lehetőséget biztosít a fiókáknak. Érdemes elgondolkozni, hogy jónéhány madárfaj (erdei fülesbagoly, vörös vércse, kék vércse) fészkelését biztosítja a szűk, sárral bélelt, tetővel ácsolt természetes szarkafészek. Ezek a fajok az említett költőhelyeken még a kérdéses költőládánál is kevesebbet "gyakorolnak" (kivéve a fülesbaglyot, mert ott a röpképtelen fiókák már szétugrálnak a fészekből).

macko50 írta:
- A laikusok is tudják, hogy a szülők, amikor kiválasztják a fészkelőhelyet nem képesek azt mérlegelni, hogy a kifutó majdan előnyt fog jelenteni a kirepülő fiókák számára, tehát nem befolyásolja a rács a szülők fészekválasztását sem előnyösen, sem hátrányosan. Viszont pont ebben a mondatban adtak igazat a közvéleménynek azzal, hogy elismerték, hogy mégis csak előnyt jelentene a rács. Még ha el is fogadjuk ezt az érvelést, hogy ne jelentsen előnyt, de ne jelentsen hátrányt sem a természetes fészekhez képest.

A szakemberek pedig nagyon ritkán mernek olyan összetett viselkedési mintázatokat így jellemezni, mint a fészkelési hely kiválasztása. Nagyon ritka az az alkalom, amikor ezt meg lehet tenni. Sokkal gyakoribb, hogy könnyebben mérhető paramétereket keresnek (fészkelési, reptetési stb siker, fészekpredáció hatékonysága stb.). A magyarázatban az is érvényes lehetne, hogy a "perem" növelheti a varjúfélék fészekrablásának a valószínűségét. Mindenesetre a madarak jelenleg szívesen választják a kifutó nélküli költőládákat. Hogy jobb vagy rosszabb lenne kifutóval felszerelt láda a sólymoknak, az nem a laikusok dolga eldönteni, hanem ki lehet mérni, tudományos módszerekkel. Kérdés, hogy érdemes-e egy ilyen mérésbe energiát fektetni. Nagyobb-e a kimérés potenciális haszna, mint a befektetett erőforrások. Ezek mind mérhető, megfogható kérdések.

macko50 írta:
- A kifutók is véget érnek valahol kezdetű mondatból pedig egyértelműen csak az derül ki, hogy Önök teljesen hülyének nézik még a "laikus" közönséget is. A laikus közönség már évek óta nézi a hasonló külföldi webkamerákat, és azt látja, hogy a gyakorló fióka kimegy ugyan a rács szélére, gyakorol, mert van rá tere és lehetősége, nem esik le, hanem a gyakorlás végén visszatogyog, vagy ugrik a fészekdobozba.

Fentebb írtam: más faj, más élőhelyen. Tegyük fel, a kerecsenek kapnak kifutót. Mi fogja őket meggátolni, hogy átugráljanak a travezre a kifutóról? Mert abban mindenki biztos lehet, hogy a kamera képe előtt szurkoló buzdítása, illetve a laikus magabiztossága, hogy oda nem fog menni, nem!

macko50 írta:
Idézem az egyik "laikus" hozzászólást, ami talán nagyon jól összefoglalja a lényeget:
"Azt hiszik ott az MME-nél és a Mavirnál, hogyha megtennék és felszerelnék a fészkek elé a rácsot, azzal csökkenne a presztizsük, mert ezzel akarva akaratlanul beismernék, hogy ez így jelenleg nem megfelelő a biztonságos gyakorláshoz és kirepüléshez, és ezért csak tolják és tolják a félrevezető szakszövegeket és erőszakolják rá a tömegekre a bizonyítékokat, ami persze fabatkát sem ér annak, aki kicsit is nyitva tartja a szemét. Persze sokan megtéveszthetők, ez kétségtelen, nem is sejtik azonban, hogy ha meghajolnának a tények előtt és változtatnának, akkor még nőnének is az emberek szemében, mert való igaz, hogy beismerni a hibát, az emberi nagyságra vall, ahhoz már egy bizonyos morális szintet el kell érni, sajnos ennek sokan híján vannak még, és a köz hozzájárulása az egyesület működéséhez azért nem kis dolog ám... az 1%ot tekintve.
Pedig szerintem sokan azt mondanák a változtatásokat látván,hogy ...igen, ott valóban madárbarát emberek dolgoznak, akiknek az a fontos, hogy a szárnyasok biztonságban nőjenek fel és repüljenek ki, de sajnos valami hiba van az ottani emberkék fejében, túl sok az ego és a gőg és a csakazértis. :(

Másokat sározni, összeesküvés-elméleteket gyártani ahelyett, hogy belátnák:
- a történet minden résztvevőjének az elsődleges indoka a kerecsenek védelme
- szakmai kérdések eldöntésében a legjobb hazai szakemberek véleménye többet nyom a latban, mint a laikusoké
- a programon dolgozók végleges mennyiségű erőforrással tudnak gazdálkodni és lehet (biztos), hogy ennél vannak fontosabb kérdések
- a publikus kamerák képe a lakosságnak elsődlegesen egy kommunikációs, a szakembereknek egy tudományos forrás


Vissza a tetejére
  OfflineProfil Privát üzenet küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 6 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  

59,177,095 Megtekintve


Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség