A napokban a fórumban megjelent bejegyzésre reagálnék.
macko50 írta:
Ugyanezekből a típusú fészekdobozokból kihelyezésre került több száz a szomszédos országokban is. Úgy látjuk hogy ezek a fészekdobozok a webkamera előtt látottak és az eltérő nemzetközi gyakorlat alapján veszélyt jelenthetnek a kirepülő kerecsenfiókák számára!
Érdemes végiggondolni az "eltérő nemzetközi gyakorlatot":
- ahogyan az idézetben is szerepel, a környező országokban is használják ezt a költőládát. Nincs tudomásom negatív tapasztalatokról.
- a bekamerázott, de nem ilyen ládában fészkelő sólyomfélék nem kerecsenek, hanem kis sólymok vagy vándorsólymok, tudomásom szerint.
- a bekamerázott, de nem ilyen ládában fészkelő sólyomfélék költőládái nem nagyfeszültségű oszlopokon vannak.
- a bekamerázott, de nem ilyen ládában fészkelő sólyomfélék nem a Pannon biogeográfiai régióban, nem a hazai, illetve a környező országok ökológiai viszonyai között élnek. Más a fészekpredátorok sűrűsége, a költőhelyek lokalizációja.
Az összehasonlítás nem feltétlenül állja meg a helyét.
macko50 írta:
- Meglehetősen dilettáns dolog ezt az alumínium dobozt egy természetes varjúfészekhez hasonlítani, és még nagyon durva csúsztatással sem állítható róla, hogy a természet adta lehetőségeknek próbált megfelelni.
Nagyfeszültségű oszlopra költ dolmányos varjú és holló is. A korábbi években nyilvánvalóvá vált, hogy ezen fajok fészkei nem biztonságosak, mert a másodéves, tél által kikezdett fészkek erős szélnél leeshetnek, valamint nedves időben tűzveszélyesek. A mesterséges fészkek több évnyi kísérletezés optimális eredményei. Az optimális azt jelenti, hogy több feladatnak felelnek meg olyan módon, hogy maximalizálják a kirepülési és költési sikert. Azt is jelenti mindez, hogy ha változtatnánk rajta, valamilyen paraméterében/paramétereiben már nem lenne optimális, rosszabb lenne.
macko50 írta:
- A természetes fészkek fedetlenek, és ezekben a fészekeben a fióka ki tudja tárnia szárnyait, és felfelé is tud ugrani, így gyakorlással fel tud készülni a repülésre.
A madarak többsége számára nincs szükség gyakorlásra. Ha a madár megfelelően van táplálva és elér egy bizonyos fejlettségi szintet, röpképes, akár tud gyakorolni, akár nem. Klasszikus kísérlet, hogy galambfiókát egy csőbe húzva nevelnek fel, tehát a szárnyait nem tudja használni, de a csőből kivéve a kifejlett fiókát probléma nélkül repül el. Barokkos túlzás egyébként azt állítani, hogy a jelenlegi fészek nem biztosít helyet a fióka/fiókák mozgásigényének kielégítéséhez. Már csak azért sincs ez így, mert a fiókák átszökkennek a traverzre is, ha szükségét érzik.
macko50 írta:
- A külföldi gyakorlatban a fedett fészekdobozok elé, ahol nincs a fészekdoboz előtt egy párkány, kifutót készítenek, pontosan azért hogy a fiókák a repülés előtt tudjanak gyakorolni, tudják erősíteni a repüléshez szükséges mellizmaikat, és a gyakorlással tudják csökkenteni a test súlyukat, majd kellő gyakorlás után saját elhatározásukból elindulva repüljenek ki a fészekből.
A külföldi kamerázott fészkek kirepülési adatai nincsenek a birtokomban, nem tudom, esetleg valaki erről többet tud-e. Enélkül a fenti megjegyzés spekuláció. Amiben egy ráccsal felszerelt fészek többet nyújt, az mindenképpen az, hogy a madarak többet pózolnak a kamerának. De ez nem jelenti azt, hogy ettől a madaraknak lesz jobb. Csak a kamerát nézőnek.
macko50 írta:
- Még egy laikus is tudja, hogy a természet úgy alkotta meg a madárfiókákat, hogy kirepülésük előtt néhány héttel elkezdenek gyakorolni, és csak utána hagyják el a fészket. Önök pontosan a természet adta lehetőséggel mentek szembe, amikor a zárt fészekdobozba zárt fiókákat megfosztották ettől a természetben adott lehetőségtől.
Fentebb idéztem a klasszikus repülési kísérletet, tehát a fent írtakat legfeljebb laikus tudhatja. Érdemes a kerecsenek esetén felidézni olyan természetes apró barlangokat vagy áthajlással fedett sziklapárkányocskát, ami a fészekládánál kevesebb helyet (magasságában és szélességében is!) biztosított, mégsem volt belőle probléma a kirepülésnél. Érdemes felidézni az épületeken is fészkelő vörösvércsét, ami szintén sólyomféle, és olyan szűk helyeken képes költeni, ami ennél is kisebb lehetőséget biztosít a fiókáknak. Érdemes elgondolkozni, hogy jónéhány madárfaj (erdei fülesbagoly, vörös vércse, kék vércse) fészkelését biztosítja a szűk, sárral bélelt, tetővel ácsolt természetes szarkafészek. Ezek a fajok az említett költőhelyeken még a kérdéses költőládánál is kevesebbet "gyakorolnak" (kivéve a fülesbaglyot, mert ott a röpképtelen fiókák már szétugrálnak a fészekből).
macko50 írta:
- A laikusok is tudják, hogy a szülők, amikor kiválasztják a fészkelőhelyet nem képesek azt mérlegelni, hogy a kifutó majdan előnyt fog jelenteni a kirepülő fiókák számára, tehát nem befolyásolja a rács a szülők fészekválasztását sem előnyösen, sem hátrányosan. Viszont pont ebben a mondatban adtak igazat a közvéleménynek azzal, hogy elismerték, hogy mégis csak előnyt jelentene a rács. Még ha el is fogadjuk ezt az érvelést, hogy ne jelentsen előnyt, de ne jelentsen hátrányt sem a természetes fészekhez képest.
A szakemberek pedig nagyon ritkán mernek olyan összetett viselkedési mintázatokat így jellemezni, mint a fészkelési hely kiválasztása. Nagyon ritka az az alkalom, amikor ezt meg lehet tenni. Sokkal gyakoribb, hogy könnyebben mérhető paramétereket keresnek (fészkelési, reptetési stb siker, fészekpredáció hatékonysága stb.). A magyarázatban az is érvényes lehetne, hogy a "perem" növelheti a varjúfélék fészekrablásának a valószínűségét. Mindenesetre a madarak jelenleg szívesen választják a kifutó nélküli költőládákat. Hogy jobb vagy rosszabb lenne kifutóval felszerelt láda a sólymoknak, az nem a laikusok dolga eldönteni, hanem ki lehet mérni, tudományos módszerekkel. Kérdés, hogy érdemes-e egy ilyen mérésbe energiát fektetni. Nagyobb-e a kimérés potenciális haszna, mint a befektetett erőforrások. Ezek mind mérhető, megfogható kérdések.
macko50 írta:
- A kifutók is véget érnek valahol kezdetű mondatból pedig egyértelműen csak az derül ki, hogy Önök teljesen hülyének nézik még a "laikus" közönséget is. A laikus közönség már évek óta nézi a hasonló külföldi webkamerákat, és azt látja, hogy a gyakorló fióka kimegy ugyan a rács szélére, gyakorol, mert van rá tere és lehetősége, nem esik le, hanem a gyakorlás végén visszatogyog, vagy ugrik a fészekdobozba.
Fentebb írtam: más faj, más élőhelyen. Tegyük fel, a kerecsenek kapnak kifutót. Mi fogja őket meggátolni, hogy átugráljanak a travezre a kifutóról? Mert abban mindenki biztos lehet, hogy a kamera képe előtt szurkoló buzdítása, illetve a laikus magabiztossága, hogy oda nem fog menni, nem!
macko50 írta:
Idézem az egyik "laikus" hozzászólást, ami talán nagyon jól összefoglalja a lényeget:
"Azt hiszik ott az MME-nél és a Mavirnál, hogyha megtennék és felszerelnék a fészkek elé a rácsot, azzal csökkenne a presztizsük, mert ezzel akarva akaratlanul beismernék, hogy ez így jelenleg nem megfelelő a biztonságos gyakorláshoz és kirepüléshez, és ezért csak tolják és tolják a félrevezető szakszövegeket és erőszakolják rá a tömegekre a bizonyítékokat, ami persze fabatkát sem ér annak, aki kicsit is nyitva tartja a szemét. Persze sokan megtéveszthetők, ez kétségtelen, nem is sejtik azonban, hogy ha meghajolnának a tények előtt és változtatnának, akkor még nőnének is az emberek szemében, mert való igaz, hogy beismerni a hibát, az emberi nagyságra vall, ahhoz már egy bizonyos morális szintet el kell érni, sajnos ennek sokan híján vannak még, és a köz hozzájárulása az egyesület működéséhez azért nem kis dolog ám... az 1%ot tekintve.
Pedig szerintem sokan azt mondanák a változtatásokat látván,hogy ...igen, ott valóban madárbarát emberek dolgoznak, akiknek az a fontos, hogy a szárnyasok biztonságban nőjenek fel és repüljenek ki, de sajnos valami hiba van az ottani emberkék fejében, túl sok az ego és a gőg és a csakazértis.
Másokat sározni, összeesküvés-elméleteket gyártani ahelyett, hogy belátnák:
- a történet minden résztvevőjének az elsődleges indoka a kerecsenek védelme
- szakmai kérdések eldöntésében a legjobb hazai szakemberek véleménye többet nyom a latban, mint a laikusoké
- a programon dolgozók végleges mennyiségű erőforrással tudnak gazdálkodni és lehet (biztos), hogy ennél vannak fontosabb kérdések
- a publikus kamerák képe a lakosságnak elsődlegesen egy kommunikációs, a szakembereknek egy tudományos forrás
Belépés
Startlap
Regisztráció
Angol
Német
Lengyel
GyIK
Keresés
