Sas helyett most egy kis harkály jött.

Most a Milda, a mamasas volt itt, de csak egy pillanatra szállt le, és ment is tovább.

Visszanézve a kamerát, láttam hogy ma itt volt az egyik kis sas. Jó darabig itt üldögélt, tollászkodott. Örültem, hogy láthattam őt, de az nagyon elszomorító látvány, hogy a fészek, ami nekik az otthont jelentette, teljesen megsemmisült.

Igen, nagyon kellene. Nem is értem, hogy miért nem segítenek be itt is az emberek a sasoknak, úgy mint az Észt fészeknél, amit nagyon szépen megcsináltak, megerősítettek, csak sajnos oda az idén nem költöztek be a sasok. Ennek a saspárnak is nagyon szüksége lenne a segítségre. Ők megtesznek mindent ami tőlük telik, felépítik a fészket, de nem tudnak tartóágakat felerősíteni, amik a nagy szélviharoknak is ellent tudnának állni.
Bárcsak segítenének nekik az emberek!

Nagyon kellene ide még legalább kettő tartó ág!! most látszik igazán a gond.

Nincs már fészkük ahol megpihenhetnének.

Nincs ugyan kaja, de jött mind a két kis sas.

Hozott valami kaját az egyik szülő a fészekmaradványba.

Jött is mindjárt az egyik gyerek.

Igen, itt van az egyik kis sas az ágon, és sajnos a fészek már tényleg teljesen szétesett, csak egy pár ág tartja még magát, amíg az óriási szelek azt is el nem fújják.
Engem nagyon elszomorít a fészek mostani látványa. Mennyit dolgozott a két sasszülő amíg újraépítette a tavaly szétesett fészket. Nagyon reménykedek, hogy most is újra fogják építeni, de jó lenne, ha kapnának egy kis emberi segítséget is, legalább egy pár erős, stabil tartóág felerősítésével.
Én nagyon szeretem ezt a saspárt.

Ücsörög itt valamelyik az ágon, de ennek már vége és a fészeknek is, kiváncsi vagyok újra épitik-e majd a szülők.

Igen.

Szinte teljesen szétesett már a fészek

Az egy madár lábacskája amit eszeget.

Mind a ketten felültek egy-egy ágra és sipákolva várják az ennivalót.

Az egyik szülő hozott egy apró halacskát.

A gyerek most előbb ideért mint a szülő.

Most Mikáé a kaja.

De már hallani a tesó hangját. Mika felkapta a maradék kaját és elmenekült mielőtt Rika odaért volna.
Rika csalódottan nézett utána.

Mama hozott valami kaját.

Az egyik szülő hozott valami kis kajadarabot.

Megjöttek a gyerekek.

Az egyik szülő hozott egy kis halat.


Jött mindjárt a két gyerek is. A kamera mellett azt írják, hogy Mika volt ott előbb, de rögtön jött Rika is, és elvette tőle a halat.

Olyan megható, ahogy a szülő őrzi a kaját, és várja, hogy jöjjön a gyerek enni.

Végre megérkezett az egyik gyerek. Oldalt azt írják, hogy Mika jött.

Most legalább Mika tud enni, amíg meg nem érkezik a testvére.

Hű, milyen nagy halat hozott a mama! De a gyerekek nincsenek sehol, a hangjukat se hallani.
A mama várja őket, néz körbe-körbe, de valamiért nem szólongatja, hívja a fiókáit.

Még mindig vár.

Újabb hal érkezett, amit megint Rika kaparintott meg.


Fogja a halat, nem eszik, hiszen már korábban belakott azzal a nagy hallal amit akkor hozott a papa, de ennek ellenére sem engedi át Mikának ezt a halat sem.

Rika alszik, de fogja a halat, Mika meg az ágon ülve sírdogál. Rika végtelenül önző, kapzsi, Mika meg még mindig fél tőle.

A papa hozott reggelit a gyerekeknek.

Rika ráfeküdt a halra. Mika meg a fatörzs mellett, egy lejjebb lévő ágon ült és várt, hátha ő is hozzáfér a halhoz, de ez reménytelennek látszott, így aztán elrepült.

Picit később Mika visszajött, de az önző testvére nem adja át neki a hal maradékát.