Tavaly kb. ilyenkor indult Balmazújvárosról 3 fióka a nagy útra. Sacek legutóbbi videóján sok kép volt róluk. Nagyon el voltam keseredve, szinte minden nap néztem őket, és úgy mentek el, hogy szinte semmit nem is gyakoroltak. nem hiszem, hogy sikerült nekik.

Bízom benne, hogy ezek a fiókák maradnak.

Pusi, ahogy elnézem őket, mennének, csak még nem tudnak úgy repülni, és félő, mire összekapják magukat, már nem lesz csapat akivel elinduljak.

Azt hiszem át kell gondolni ezt a dolgot. Az a jó, ha nem gyakorolnak, nem tanulnak meg jól repülni, és itt töltik a telet.
Jó lenne tudni, mi motiválja őket, abban hogy elmenjenek vagy maradjanak.

Megint dagonya van a fészekben.

Ezek a kis drágák, fütyülnek a naptárra, nem érdekli őket, milyen hónap, milyen nap van, kényelmesen elvannak.

Eléggé maguk alatt vannak, talán ma már jobb idő lesz a gyakorlásra.

Állnak, és esik az eső.

Szerencsére nem sokáig esett, egy kis dagonya azért maradt a fészekben, ők meg szépen belefeküdtek.

Pusi, nem is akárhogy áznak, percek alatt tócsa lett a fészekben

Bekeményített az egyik szülő, berepült a fészekbe, de kaja nincs, hátat fordít a két kicsinek, ez olyan mintha valamilyen egyezményes jel lenne arra, hogy itt az idő, ne legyetek lusták, szerezzétek meg magatoknak a kaját.
A két kicsi mindenesetre nagyon csalódott, ráadásul az eső is eleredt.

Áznak.

Nézelődünk.

Gyakorol, ez a drágaság. Jó lenne, ha nem indulnának el az idén.

Ma négy etetést sikerült elcsípnem, kirepülést sajna nem láttam, attól még lehet hogy volt.

A szokásos.

Szottyos idő lehet idő lehet náluk, nincs kedvük gyakorolni.

Nagyon szépek ebben a pózban, persze egyébként is

Nagy reggeli tollászkodás.

Náluk is leesett, ma hétfő van, dolgozni kell

Estére formába hozta magát.

Dinki babák ma nagyon maguk alatt vannak

Ülnek.

Az energia szükségletet megkapták, most már csak gyakorolni kell(ene).

Ma, megtanulunk repülni. Esetleg holnap.

Kipróbáltam, nem jött be, döglés van.

(magamra ismerek)

Én szépen megkérem őket, és elmondom nekik, hogy muszáj gyakorolni mert idő van

Margó, én akárhányszor benéztem ültek, vagy feküdtek. Neked produkálják ezek csak magukat.

Remek!! Egyre magasabbak az ugrások!