Az egyik szülő biztosan mindig a közelben van, és ha riadó van, mind a kettő azonnal ott terem. Az, hogy a szülők kevesebbet vannak a fészekben, az a csalogatás miatt lehet már.

Az is lehet, hogy a sok hideg esős nap (ami az összes testvére halálát okozta) miatt betegedtek meg a térdizületei. A fészek is vizes volt, hideg is volt, és folyamatosan ázott... Meg az egyik oszlófélben lévő testvérke csipegetése se segíthetett.

Zsuzsa meg tudod mondani hol találom ezt a fórumot???? szívesen beleolvasnék (ha nem baj). Köszi:)

Az pedig 1996-ban volt, hogy egy másik fészek 2 fiókája közül az egyiket betették ebbe a fészek, ahonnan végül ki is repült szerencsésen:)

Hát jah... aztán egy csomó faj már kipusztult...
Én nem azt mondom, hogy állandóan be kellene avatkozni a természet rendjébe. Itt a kicsinél is úgy látom, el tud majd repülni, de nagyon sok esetben úgy gondolom lehetne mit tenni értük. Ami idén nyáron volt, az nem normális. Itt nem a gyenge fiókák pusztultak el, hanem azok, akiknek nem volt szerencséjük. Halászéknál is azon az éjszakán már csak ketten fértek a szülő alá, vagyis egy egyáltalán nem, a másik meg csak félig... Lehet, hogy ők erősebbek voltak, mint a másik kettő, amelyik megmaradt, mégis el kellett pusztuniuk. Mert nem volt szerencséjük.

Teljes a család a fészekben.Etetést nem láttam, a kicsi kéreget .

Igen, ez így van, ahogy Andrea bővebben leírta, én is ezt olvastam.
A mostani beszélgetésekből /jóval kevesebb, mint nálunk/ azért kicseng, hogy aggódnak a kicsi Markie térdizületei miatt. Örvendeznek viszont ők is, ha stabilabban áll hosszabb ideig, ill. szárnypróbálgatásait látják. Szintén csodálkoznak mohóságán az étkezéseknél. Az étel mennnyisége nem jött szóba mostanában, sőt a magányosságán sem szomorkodnak. Csak néhány személy beszélget egymással.

Igen én úgy értelmeztem, hogy saját, de elolvasom még egyszer.
Az a halas medence amiről még kérdeztetek, csak akkor volt a szomszéd tetőn (4 évvel ezelőtt) 10 napig, amíg a sérült lábú gólya lábadozott, így csak kb. 10 métert kellett repülnie ennivalóért, azután megszüntették, mert felgyógyult gólya és el tudta másképpen is látni a három kisgólyát, akik szerencsésen ki is repültek a fészekből abban az évben.
Azt is kérik, aki nézi a fészek életét készüljön fel arra, hogy nem mindegyik fiatal madár éli túl,de minden egyes erős fiatal madárnak aki túléli, annak kell örülni.

Egyik jelmondatuk:
Az állatok meghalnak éhezés miatt vagy szükségből, kényszerűségből (valami baj miatt).

Végül is ez igaz, mert a természet ilyen és csak az maradhat életben aki "túlélő":)

Akkor nem árva gólya a kicsi, hanem saját?

Bocsi rosszul írtam nem a fórumon, hanem a kamerához tartozó oldalt próbáltam olvasgatni és "megérteni". Az egyik lényeges pont, hogy ez az egyetlen életben maradt fióka az öt közül, de ezt már Ti is tudtátok. Fontos még az is, hogy semmilyen körülmények között nem avatkoznak be az életükbe, még akkor sem, ha annak az az eredménye, hogy elpusztulnak a fiókák, mert ezek "vad gólyák". Sem az öreg gólyákat sem a fiatal gólyákat nem etetik (vagyis nem pótolják , segítik az etetést semmilyen módon), nem akarják befolyásolni a természetet (ezt ők a természet manipulációjának tartják). Az elmúlt 15 évben csak kétszer avatkoztak be a fészek életébe(egyszer nagyon sok szemetet vittek be a gólyák azt távolították el, egyszer pedig az egyik gólyának a térdével volt gond azt gyógyították meg).
De valószínűleg ezt már Ti is tudjátok csak nekem volt új.

Aztán kért enni a papától is, mamától is, de nem kapott

Riadó volt a fészekben, mindkét szülő hazajött.

Andrea! Mit olvastál a német fórumon?

Igen igazad van, nagyon sok helyen kéne segíteni, hiszen annyi élőhelyet elvettünk már tőlük, hogy itt lenne az ideje hogy segítsünk cserébe. Én és a családom is ahol tud próbál segíteni,de sokkal több kéne.Sokkal többet kéne az embereknek erről tudni ez nagyon fontos lenne, szerintem is:)

Gondoskodásra,, segítségre szorulna nagyon sok madár.
Az, hogy mennyire szabad beavatkozni, viszonylagos: annyira már beavatkoztunk, hogy jócskán megnehezítettük az életüket. Most annyira kellene beavatkozni, hogy segítsük is őket.... és nemcsak a kamerás fészkek lakóit, mert bizony ott is van szomorúság, fájdalom, ahova nem látunk be.

Nem tudom, mi a helyzet itt az iskola tetejére épített etetővel. Jó lett volna, ha valahol a honlapon lennének képek róla.

Még mindig csipeget, olyan drága:)

De jó! Csipegetésre néztem be. Eszik, csak már ezt is egyedül.

Igen:) én is láttam és elég szép adagot kapott:) Úgy néz ki a mama azért úgy ahogy gondoskodik róla:)

Kapott enni!

Mindjárt repül ő is utána.

Egyedül álldogált, aztán megérkezett a szülő, rengeteg gallyal a csőrében. Kért enni is a kicsi, de nem kapott. Elrepült a szülő.

Próbálok képet betenni remélem sikerül:)

Sziasztok! Én sem látta etetést, de reggel 6 után még itt volt vele egy szülő, gondolom, csak kapott velemit enni, remélem. (Tegnap este még a német oldalakon olvasgattam erről a kameráról)majd beszámolok róla, de most megyek:)

Látom kivártad. Nagyon jó érzés, hogy nem aludt egyedül.
Most már tényleg nem remeg annyira a lába. Etetést nem láttam, de még lakmározik valamit a fészekből, tehát nem régen lehetett.

Ketten egymás mellett alszanak a fészekben. Szép jó éjszakát mindenkinek!

Ejnye, csak nem akarnak mindketten házon kívül éjszakázni?

Szegénykém próbált aludni, de csak nem megy neki. Várja az esti együttlétet, a hosszú magánysos órák után.

Tavaly Nagybajomban Egyszemke is félnapokig nem kapott enni kirepülés előtt. Volt, hogy egész nap a monitor előtt ültem, azt lesve, kap-e enni.... Én abban bízom, hogy már arra készítik fel, a kis árva sokat gyakorlatozik, ma már ugrálgatott is kicsit. 1-2 hét és kirepül. Néhány hete még jóval többet kapott enni, mind gyakoriságban, mind mennyiségben. Sokszor mi nem is értjük, hogy mit miért tesznek.