A MAVIR által kihelyezett kerecsensólyom költődobozok véleményem szerint veszélyt jelentenek a kirepülő fiókák számára!A MAVIR ez elmúlt években a LIFE1 és LIFE2 úniós projektek kertében több száz alumínium fészekdobozt helyezett ki a távvezetékek tartó oszlopira. Ugyanezekből a típusú fészekdobozokból kihelyezésre került több száz a szomszédos országokban is. Úgy látom hogy ezek a fészekdobozok a webkamera előtt látottak és az eltérő nemzetközi gyakorlat alapján veszélyt jelenthetnek a kirepülő kerecsenfiókák számára!A fészekdobozok sajnos nem rendelkeznek azokkal a beszálló rácsokkal amiket a nyugati országokban a hasonló fészekdobozoknál alkalmaznak. Ezek szerepe az, hogy a fióka ki tud menni a rácsra, teljesen kitárt szárnyaival be tudja fogni a szelet, tudja gyakorolni a felemelkedést és a rácson az sem gond, hasonlóan a szabad fészekhez, ha 10-20 cm-el távolabb ér vissza. A rácsról a fióka saját elhatározásából az általa megfelelőnek tartott időpontban tud elindulni.
Mindezektől a lehetőségektől a MAVIR fészekdobozok csapdájába bezárt fiókák teljesen meg vannak fosztva, ráadásul a szárnyuk fesztávolsága is jóval meghaladja a doboz méreteit, így a kirepülés előtt a fiókák csak izgatottan szaladgálnak a zárt fészekdobozban anélkül, hogy konkrét repülési gyakorlatokat tudnának végezni. Így aztán nagyon sokszor előfordul, hogy elvétik a kiugrást az oszlop valamelyik fém rúdjára és lezuhannak. Véleményem szerint semmiképpen nem tudnak úgy megtanulni repülni a rács nélküli zárt fészekdobozban, hogy biztonságosan elhagyhassák azt. Lehet hogy ezek a fészekdobozok hozták a jó statisztikát, és növekedett is az állomány, valamint az is lehet hogy természetvédelmi szempontból elfogadhatók, de madárvédelmi szempontból semmiképp nem tudom elfogadni a fészekdobozt, mert nem biztosítja a fiókák számára a kirepülés előtti gyakorlás lehetőségét.
A webkamerás fészek figyelői már tavaly is jelezték a problémát, ebben az évben pedig egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Az egyik FB oldalon igen komoly vita alakult ki az ügyben amelybe rengeteg aggódó néző és később több MME képviselő is bekapcsolódtak. A projektben részt vevő szakmai oldal csak egy két alkalommal szólt hozzá a vitához, Bargyura János úr véleményét (aki a fészekdobozt tervezte) pedig Kókay Sazbolcs tolmácsolásában tudhatták meg a vitában részt vevők. Bargyura János hivatkozott a sok évtizedes nemzetközi tapasztalatra, az elért egyedszám növekedésre, a sokak által javasolt kilépő rácsokra vonatkozólag azonban nem adott kielégítő szakmai választ. Azt mondta hogy erről a rácsról a fiókák valószínűleg ugyanúgy leesnének, a valószínűleg egyben azt is jelenti, hogy eddig még sohasem került kipróbálásra. Nem adott választ arra sem hogy pl. miért rossz a holland gyakorlat és miért jobb ennél a miénk.
Bíborka "kirepülésének" egy kissé sziruposra sikeredett hivatalos története az MME tolmácsolásában:
MME - Bíborka sikeresen kirepültAzok számára akik egy kicsit széleskörűbben szeretnének tájékozódni és meg szeretnék ismerni a közvéleményt is az üggyel kapcsolatban azt a FB oldalt tudom javasolni, ahol az evvel kapcsolatos viták elhangzottak. Kérem az érdeklődőket, hogy olvassák át a fő oldal utoljára megjelent 4-5 posztját és a jobb oldalon a 'Mások hozzászólásai részt is:
Ragadozómadár-fészek megfigyelésA videón az egyik tavalyi jeladós fióka Hajnal kizuhanása látható a fészekből, amint elvéti az ugrását a fészekdoboztól balra lévő fém rúdra. Az eset utám egy évvel később kiadott MAVIR tájékoztatás szerint mid Hajnal mind testvére Samu valószínűleg a rókák martaléka lett.
Ezen a videón az idei fióka Bíborka látható, aki teljesen hasonló körülmények között zuhant le a fészekből mint tavaly Hajnal.
Bíborka kiesésének HD-re javított, lassított teljes képernyőn nézhető felvétele
Arról hogy Bíborka sikeresen átvészelte a kiesést Kókay Szabolcs fotókat és videókat jelentetett meg FB-on, amelyről szintén itt olvashattok:
Ragadozómadár-fészek megfigyelésEzen a videón az látható, hogy hogyan indulnak el első útjukra biztonságosan a fészekdoboz előtti rácsról a kirepülő fiókák egy holland sólyom fészekben.
A jelenelegi projekt főbb adatai
A projektben 4 ország 14 szervezete vesz rész a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irányításával.
A projekt partnerei:
Bulgáriában: BirdLife Bulgaria
Magyarországon:KNPI, KMNPI, MME, Pro Vértes Közalapítvány, Zöld Folyosó Közalapítvány, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, MAVIR
Romániában: MILVUS, BirdLife Romania
Szlovákiában: RPS, ZSE (szlovák E.on)
A projekt 2010.10.01-től 2014.09.30-ig tart.
Teljes jóváhagyott költségvetése: 4 032 828 Euro, amelynek 74,55%-át az EU fedezi.
Mind az előző LIFE1 mind a jelenlegi LIFE2 projektekben is ugyanezek a fészekdobozok lettek kihelyezve száz számra a projektben érintett országokban, sőt a LIFE2 utáni tervekben még további hasonló fészekdobozok kihelyezése is szerepel saját költségvetésből.
Belépés
Startlap
Regisztráció
Angol
Német
Lengyel
GyIK
Keresés
