A csuda vigye el!!!! órák óta nem müködik a kamera!!!!!

Sipogi odaragadt az ághoz. Még mindig ott ül.

A Loodus-on azt írták, hogy a legkésőbbi kirepülés, amit ők megfigyeltek, a kis sas 82 napos korában következett be. Sipogi pedig 78 napos. Úgyhogy most már kéretik tényleg lélegzetvisszafojtva várakozni

Lepik a húsköpő legyek a haldögöt! már nem érdekli Sipogit, vajon mi járhat a fejében....

Távolról két madár hangját is hallom egy ideje, de sajnos hangról nem sok madarat ismerek fel. Az egyikről azért azt sejtem, hogy valamelyik kisebb ragadozó hangja. Az ilyenek szokták érdekelni Sipogit, ha nem is jön lázba tőlük, érdeklődve forgatkha a fejét ilyenkor a hang irányába. Most persze nem látom, mit csinál.
Közelről meg egy légy őrjít meg, folyton belezümmög a mikrofonba.

Sipogi! Ne tedd ezt velünk! Annyira az ág szélére mentél, hogy nem látszik belőled szinte semmi. Csak sejthető, hogy ott vagy!

Ez szép jelenet lehetett Én meg láttam, hogy leugrott a fészekbe, csapkodott a szárnyával, aztán kitárt szárnyakkal körbefordult (ezt mindig olyan szép lassan és méltóságteljesen csinálja), aztán egész szívdobogást kaptam, mert nekirugaszkodott és felröppent - teljesen úgy nézett ki, mint aki hosszabb repülésre szánta el magát, de végül csak az ágra röppent fel, de azt gyönyörű szépen. Most jó ideje ott ül, alig látszik, mert egy toboz majdnem teljesen eltakarja. Ami új volt nekem az eddigiekhez képest: láttam, hogy már az ágon ülve is próbálgatja a szárnyát.

Sipogi napenergiát gyüjt. percek óta kinyitott szárnnyal úldögél a nappal szemben az ágon!!!

Sipogi hajnal óta űl az ágon, tollászkodik és nézelődik.... kaja csak az régi maradvány van

Hajnalmadár, mi is köszönjük Neked a részletes beszámolókat és a képeket.

Nagyon találó nevet adtál a kis fekete gólyáknak is. Tényleg olyan brekegős hangjuk van.

Most meg szundikál a drágaságunk.

Valaki ül a fa tetején, mert Sipogi felfelé nézeget és esdeklőn sipákol neki. A hangjából (Sipogiéból) ítélve a mama lehet az.

Sipogink most kiült a fenyőágra. Jól érzi magát.

Köszönöm, Magdi a keresztmamás kinevezést, aranyos vagy Én is örülök neki, mert nem szoktam jó lenni az elnevezésekben, de ez most tényleg illik rá. Amikor először leírtam, félig-meddig egyszeri becenévnek szántam (úgy, mint a pici fekete gólyáknál írtam egyszer, hogy "a kis brekegik"), és aztán meglepve és örömmel vettem észre, hogy mindenki elkezdte így nevezni.

Egyébként neked is, pusinak is gratulálok a klassz képekhez, és mindenkinek köszönöm a híradásokat! Igen mozgalmas estéje és éjszakája volt Sipoginak. Most meg bezzeg csak alszik

Egyébként egyszer visszaolvastam a Looduskalenderen, és bizony jó esélye volt annak, hogy most ne figyelhessük Sipogit, mert majdnem meg sem született... Emlékeztek, hogy az elején két tojás volt, és az egyik hirtelen eltűnt? Az történt, hogy az éppen soros szülő pár percre egyedül hagyta a tojásokat, amit egy varjú kifigyelt, és rögtön ott termett. Kihörpölte az egyik tojást, és jól megkocogtatta a másikat, amiben Sipogi lakott. Aztán megjött a szülő és elkergette. Azt írták, hogy az mentette meg az életét, ami a kikelését megnehezítette (emlékszem, elég sokáig tartott): nagyon vastag volt a tojás héja. De így is többen úgy gondolták, hogy megsérült a tojás, és nem fog kikelni. Aztán egyszer mínusz egy fokban egy órára magára hagyták a tojást - akkor már tényleg eléggé elsiratták. És mégis kikelt és ilyen életrevaló, ügyes kismadár lett belőle. A testvérét nagyon sajnálom - milyen apróságokon tud múlni az élet! Meg neki is jobb lenne, ha ketten lennének a fészekben, nem lenne annyit egyedül, amit sosem szeretett. Igaz, küzdenének egymással, de azért szerintem jobb lenne úgy. Néha megnézek egy norvég sasfészket, ott két kis sas van, ők is sokat vannak egyedül, de azért mégis van társaságuk. Mondanám, hogy így harcolni is jobban megtanulnak, de Sipogi így is megtanult

A kikelés időpontjából arra következtettek, hogy a Sipogit "tartalmazó" tojás volt az első tojás. Lehet, hogy az szokott lenni a legvastagabb, a többire már nem marad annyi anyag? Mert a fekete gólyáknál is azt írták, hogy az egyik tojás, amit a sas kidobott a fészekből, az lehetett az első, mert az is vastag volt, és sértetlenül átvészelte a nem is tudom hány méteres zuhanást.

Szerintem oka van annak, hogy a mama mostanában ennyit van a fészek körül és a fészekben. Nagyon úgy néz ki, hogy akar valamit Sipogitól, és biztatni akarja a következő lépésre, vagyis arra, hogy kirepüljön. Még annyi mindenre meg kell tanítaniuk a fiókájukat, ami szükséges az életben maradáshoz. Kis Sipogi még olyan keveset tud, de azt hiszi, milyen okos, többet tud a mamánál is - igazi kamaszgyerek Milyen felfordulást csap akörül a hal körül, amihez soha hozzá sem nyúlt, és amit a mama nagyon okosan ki akar dobni a fészekből, de ez a sütyü nem engedi... Múltkor, mikor azt írtam, hogy utólag haragudott meg Sipogi az anyjára, mikor megette a friss halat, azt hiszem, tévedtem: jámborul végignézte, hogy a mama megeszi a friss halat, és akkor kapott dührohamot, mikor a rohadt hal felé közelített... Komolyan, lassan úgy kezeli azt a jókora halat, mintha valami berendezési tárgy lenne, vagy az alvós párnája, hányszor aludt szorosan mellette A mama meg fenyőgallyal próbálja enyhíteni a fertőzésveszélyt, látom, most már majdnem teljesen beborította. Mondjuk ez az önfejűség jó is, mert látszik, hogy kemény fából faragták Sipogit, és szerintem jó esélyei vannak arra, hogy felnőjön és sokáig éljen. Amit szívből kívánok neki! Az összes megfigyelt madárfióka közül ő nőtt a szívemhez a legjobban, de ezt már többen írtátok.

Biztosan oka van annak, hogy a mama így viselkedik. Mi most tanulhatjuk, hogyan nevel egy sas szülő.
Sipogi most édesdeden alszik.

Biztosan rá akarja venni a szülő Sipogit az önállóságra.

Ugyanaz történt, amiről írtatok az előzőekben. A mami odament a halhoz, és Sipogi ezen nagyon felhúzta magát, és rátámadt. Biztosan szándékosan csinálja a szülő, mert ugyanakkor van másik hal a fészekben. Bíztatja, hogy menni kell a halért, magától nem jön a fészekben.
Egyébként magas hangon nyüszít Sipogi. Gondolom azt, hogy fél a repüléstől, és ugyanazt az ellátást akarja, mint amikor kicsi volt.



Sipogi itt éppen az sipítja, hogy "Anya az ilyen?!"

Tényleg megzakkant ez a mama!! már megint el akarta vinni a halacskát, nem hagyja szegény sipogit aludni.pedig már sötét van végre. ez rémes, de biztos van valami oka...

Mami megint visszajött, de most sem etette Sipogit, aki egy darabig csak nézte és sipákolt, aztán megint elzavarta a mamát, aki most nem ment el, hanem felült a faágra a fészek mellett.

Mama összeszedte a szétszórt hal darabokat, kezdte enni a nagy darabot is, de nem adott Sipoginak. Ez lehet az oka, hogy egy idő után rátámad. Aztán meg sopánkodik mint előtte, hogy gyere vissza mama. Most is ez van
Mama ismét visszajött, rárepült a friss halra, mereven bámult maga elé, nem etetett, Sipogi elzavarta megint.
Van valami viselkedési probléma ezzel a gyűrűs tojóval ?

Itt volt a mama, de Sipogi megint féltette a halait tőle, így nem volt túl barátságos. El is ment a mami.

Marikám, én is félve nézek már be a fészekbe, hogy ott találom-e még Sipogit. Tudjuk, hogy ez a természet rendje, de rossz lesz majd az üres fészket látni. Hiányozni fog nagyon ez a sasgyerek.

18.10 A fészek üres. Sipogi a fenyőágon üldögél, a feje is alig látszik. Szemmel láthatóan élvezi a helyzetet. Keztődik...........
18.16-kor visszahuppant a fészekbe. A háttérben egy csil-csalp füzike mondja a magáét. Sipogi pedig erősen gondolkodik, hogyan tovább. Egyen, vagy ismét ugorjon, röppenjen az új ágára. nehéz a döntés.......
Amg írtam, döntött. Visszament az ágára.

Etetés, két halat hozott egyszerre, a kisebbet kezdte el enni Csipogi. Villámgyorsan távozott a szülő, nem tudtam a lábát megfigyelni.

Hű Magdi! De jó kapásod volt! Jó nagy ugrás!
Nagyon próbálgatja a szárnyait ez a gyönyörűség. Már előre félek, egy napon üres lesz a fészek................

Hajnalmadár, de jó ez a kép Sipogiról. Olyan aranyos kis pofija van ennek a nagy kajla gyereknek.
Egyébként Te vagy a "keresztmamája", hiszen Te nevezted őt kezdetben Sipoginak, és rajta is maradt ez a név.
Illik is rá nagyon.

Az a sok fenyő ágacska, meg a másik zöld legalább egy kicsit kompenzálja annak a mumifikálódott halnak a látványát, a szagát viszont nem valószínű.

Gizuska! Az a zaj, amit hallottam, nem széltől való. Azt valaki létrehozta.

Lehet, hogy megszállott madárlesök, vagy csak simán kirándulók a zaj szerintem a széltöl van, nagyon erős lökések vannak,belefuj a kamera mikrofonba.