Nem kéne még ezen a lécen vagánykodni.

Már ezek a gyerekek is egyedül esznek? Úgy látszik kaptak valami kaját, de a mami otthagyta vele őket.



Jajj-jajj picur, vigyázz! Le ne ess!

Nem csodálom, hogy meg vannak sértődve, ha nem kaptak vacsorát.

Szülő megjött, kaját nem hozott, ezek pedig meg vannak sértődve.

Egyre kisebb az árnyékos hely.

Várják a mamit.

Ezek a kis kabák óráról órára fejlődnek. Már akkorák, mint a szüleik.

Úgy látom meggyűrűzték őket. Most etetés van.

Az egyik fióka az előbb kiment a kilépő lécre, ott egyensúlyozgatott. Nagyon várják a mamit.

Megjött a szülő, és valami sarokban lévő maradékból kezdte őket etetni.

Várják a mamit a kicsik. Már hallani lehetett a hangját.



Megkérkezett, és hozott vacsorát a gyerekeknek.

Meleg van a katlanban.

Nagyon melegük lehet szegény kicsiknek. Csak nehogy valami bajuk legyen.

Milyen nagyot nőttek ezek a gyerekek.

Szegénykék!

Nagyon melegük van, lihegnek. Egy fának a lombja, vagy valami sötét torony jobb hely lenne.

Már jönnek az új tollacskáik!

Átköltöztek jobb oldalra.

Most is etetés van, illetve éppen befejeződött. Megy el a mami.

Az előbb kaptak reggelit.

Etetés.

Gyönyörűen fejlődnek a kicsik!

Mami eteti a fiókákat.



Az egyik kicsi mohón, túl nagy falatot kapott el a mamitól, amivel nem tud megbirkózni.



Még mindig azzal a nagy falattal küszködik.

Vacsora.

Húzzák-vonják a falatkákat.

Olyan kedves kis pofikája van ennek a kis sólyomnak. És milyen gondos mama!