Nemsokára kikapcsolják a kamerát.

Azt írják, hogy október végén kikapcsolják a kamerát, szünetelni fog a kamerázási program, úgy hogy az idén már valószínűleg ez az utolsó kép amit el tudtam csípni Csengéről, bár írják, hogy rendszeresen visszalátogatnak a fészekhez a párjával együtt, de én már nagyon régóta nem láttam őket.

Úgy látszik az idén nem jönnek a kabasólymok.

Napok óta nem láttam itt egyetlen gyereket se. Most itt van egy.

Tényleg.

Nemhogy beülnének a ládába az eső elől.

Jéééé....itt vannak mind a négyen! Jaj de jó!


Az az egy kis mafla kint tollászkodik az esőn.

Maffiakinézetük van.

Ők is várják a reggelit.

Háááát......én nem tudom Pusika. Én nem vagyok nyugodt a 4. fióka miatt.

Én sosem látom a negyedik gyereket a fészekben. Csak nehogy elfertőződjön a sérült lábujja!

Ezek szerint megnyugodhatunk Magdi?
Nagyon szépek ezek a turulmadarak.

Ezt a facebook-on találtam. A szöveg és a képek is onnan vannak.

Én még egyszer sem láttam együtt a négy fiókát amióta kirepültek.

Még kapnak kaját. Valami véres dolog van a dobozban.

Egy gyerek sziesztázik a láda tetején.

Megjött az egyik tesó is.

Megnyugtatna, ha együtt látnám mind a négy gyereket.

Azért engem nem nyugtatott meg teljesen a hír, hogy látták a 4. fiókát is, mert akkor miért nem jön ő is a fészekbe legalább enni, vagy éjszakára, mint a másik három gyerek? Azóta egyszer sem láttam együtt a 4 fiókát.

Nem is lett meg a 4. ? Vagy láttad még őket együtt Magdi?

Olyan gyönyörű ez a madár. Már a kicsik is nagyon szépek.

Az egyik szülő hozott valami zsákmányt, amit az egyik gyerek megkaparintott.

A testvére próbálja megszerezni tőle a kaját. Megy a huzavona.

Hát ez a kaja nagyon hamar elfogyott.

A harmadik fióka meg ott egyensúlyozgat az egyik vason.

Éhesek ezek a kis madarak. Nem láttam az este se, meg ma sem, hogy hoztak volna nekik kaját a szülők.

Úgy látom, hazajött a harmadik gyerek is, de vajon hol lehet, mi lehet a negyedik fiókával?

3 gyerek megvan. Hol lehet a negyedik?

Ez a két kerecsengyerek nagyon éhes lehet, nagyon kiabálnak.

Egy gyerek visszajött. Éhes. A fészekben levő maradékokat csipkedi.

Egyedül várja a reggelit.

Olvastam valahol, hogy kiment az egyik a fészekből. A másik utána ment, és a hátára repült. Ettől viszont levitorláztak. Állítólag kimentek megnézni őket, de azt nem írták, megtalálták-e őket. Csak azt, hogy nem érdemes visszatenni őket a fészekbe.

Jaj le ne ess te gyerek! És hol van a másik kettő? Máris kirepültek volna?

Már nagyon elmászkálnak a gyerekek. Kezdődik. Hamarosan kirepülés.

Villámlik rendesen. Hárman tollászkodnak, egy pedig lapít nagyon. Lehet, hogy ő már kirepült, és attól van betojva?

Ez a gyerek már nagyon akar repülni. A frász kitört, ahogy egyensúlyozgatott azon a lécen, és közben hangosan kiabálva próbálgatta a szárnyacskáit. Amikor a fémrúdra ment ki, akkor meg pláne féltem, hogy le ne essen, meg ne csússzon a lába a vason, hiszen még olyan kis bizonytalan a mozgása.



Pusika, jól láttad, tényleg meg lettek gyűrűzve, csak a gyűrű színe nagyon egybeolvad a lábuk színével.