Gergő, ez a bagoly szenzációs!
Remélem még sok kellemes perceket szerez nekünk.

Nagyon jó fej ez a bagoly.

Megrágcsálta, azt mondta finom lesz.

Túlságosan siettél, még nem volt feltöltve.
Most nézd, már műxik, és nagyon aranyos.

Az írja, próbáljam később.

Rendicsek, már írom is neki. Köszi.

De miért ne, adj neki egy emailcímet és keressen meg nyugodtan. toth_g@freemail.hu-ra írjon, és segítek szívesen.

Gergő, most kaptam egy körlevelet az MME-től. Egy lány, aki a gödöllői egyetemre jár, szakdolgozatot szeretne írni a pelék megjelenéséről madárodúkban. Nem akarsz segíteni neki?

Haláli ez a madár! Remélem végül majd ezt a helyet választja.

Nem tudom miért kapta a macskabagoly nevet, de nagyon találó, mert a mozdulatai is macskásak.

Úgy látom időnként belepróbálja magát ebbe az odúba, aztán távozik, hogy "még megnézek egy párat".

Nagyon ari!

Az a legklasszabb, hogy a baglyocska még visszajárt hozzátok! Biztos megszeretett Titeket és hálás volt.

Gergő, nagyon irigyellek ezekért a történetekért, nagyon klassz, hogy így állsz hozzá, és ez már gyerekkorodban is így volt. Nálunk itt a gyerekek csak üldözik az állatokat, gyíkokat, békákat, rigófiókákat, és ordítanak, hogy én félek, képzelem, szerencsétlen állatokat. És ha sikerül megfogni őket, zsupsz be egy nagy bevásárlószatyorba, jobb esetben kis füvet is tesznek bele, és azzal randalíroznak naphosszat. Valószínűleg az áldozat nem éli túl. Ha szólok, az a válasz: A papám megengedte!
Örülök a történeteidnek, mert ebből látom, hogy a Te gyerekeid nem ilyen randalírozó, állatkínzó kölkek lesznek. Ha van még ilyen történet, add elő! Nagyon jó olvasni. Szép lassan adagolhatod. Az embernek jobb kedve lesz tőle.

Nem ez volt az első bagoly kalandunk, még jóval korábban volt egy fülesbaglyunk is, voltam vagy 8 éves, a házunk mögött volt egy 2-3 km-es sáv a vasútig ami nem volt beépítve, mező, patak, kisebb fás részek voltak benne, oda jártunk ki játszani gyerekként, szóval egyszer megyek kifele, és egy fülesbagoly van lent a fűben, de nem értettem, hogy miért nem repül el, de gyerekként élt bennem a vadásszellem, hogy meg kéne fogni, hazaszaladtam egy nagy kosárért, meg munkáskesztyűért, és visszamentem rádobtam a bagolyra a kosarat, aztán mikor alá akartam tenni a tetejét, hogy gy vigyem haza a bagyolyt jött a meglepetés. Oda van "kötve" a bagoly a földhöz??? nem nagyon értettem mi lehet aztán kiderült, hogy van az a fű aminek olyan a kalásza mint a tépőzár, jól beleragad a zoknidba, nos szegény bagolynak az lett a veszte, hogy lecsapott az egérre ami érdekes módon ott volt a karmai között, de a szárnyai beleragatak a fűbe, és hulla fáradt volt, nem tudom mióta lehettt ott, de sok gondom nem volt vele, már kapálózni sem volt ereje mikor kiszedegettem belőle a füvet, és hazavittem. Apámnak voltak galambjai régen, és üresen állt a galambdúc, volt egy kb 20nmes röptetője ami a kisépület padlásába vezetett. SZóval oda bezártam, hoztam vizet neki, meg raktam ki párizsit, kolbászt, virslit. Apám hazajött este néztük semmit nem evett, kicist megtömtük szegényt, megitattuk, aztán másnap még minidg feküdt reggel, megint kényszer etetés jött, majd itatás, mire hazajöttem a suliból már állt a lábán. Őt is etettük vagy 1 hónapig, aztán kinyitottuk a reptetőt, de nem ment ki. Eltelt vagy 2 hónap mire kirepült, és utána még vagy fél évig minden este visszajött és a padláson aludt nappal...

Gergő, le a kalappal, hogy ilyet végig tudtatok csinálni. Sajnos nekem biztosan nem lenne hozzá merszem.
Szerencséje volt annak a bagolynak, hogy ti találtátok meg.

Tényleg nagyon jó kis sztori! Nagyon dicséretes, hogy segítettetek rajta!!

Azt hittem, az első képen el van pusztulva (bocs a nyelvtanért). Akkor valószínűleg műtét után van. Szegény baglyocska, mit állhatott ki, gondolom érzéstelenítés nem volt. Ti pedig nagyszerűen csináltátok, én biztos nem mertem volna ezeket megcsinálni, de megmentettétek vele az életét. Nagyon szép történet, és remélem, az eset után még sokáig élt sikeresen, és messzire kerülte az utakat, autókat. Nagyon-nagyon szép történet.

Régi fotók között turkáltam és találtam egy jót nektek:
kb 16-17 éves lehettem, mikor apám egy este egy gyöngybagollyal állított haza, amit az előtte menő kamion ütött el. Eltört a szárnya meg az egyik lábe is, felhívtunk egy állatorvost Hatvanban, hogy összevarná-e és ha igen mennyiért, erre bemondott egy 80E Ft-ot, ami akkoriban igen nagy pénz volt és nbem volt ennyink rá, úgyhogy fel kellett nőnünk a feladathoz, és összevartuk a szárnyát, ami még nem is volt olyan vészes, de a lábán olyan durva nyílt törés volt, hogy szó szerint illezgettük a lábcsontjait egymáshoz, és szedegettük ki a szilánkokat belőle, összevartuk, sínbetettük már jóval elmúlt éjfél mikor végeztünk, és szegény madárnak nem sok esélyt adtunk, hogy megéli a reggelt, csak feküdt mint egy darab fa. Aztán reggelre valahogy összeszedte magát, úgyhogy 1-2 nap és már evett ivott rendesen, kolbász, csirkebőr, húscafatok, aztán egy idő után már kicsit agyonütött egeret is lenyomott egyben. 2-3 hónap után kezdett repülgetni a ketrecében, akkor úgy gondoltuk, hogy elengedjük. Levitük Turára mamámékhoz a Galga partra, és kiengedtük, ami nem túl jól sült el, mivel a rövid repkedések a ketrecben már látszólag jól mentek neki, de egy fáig már nem tudott felemelkedni, egyik bokorról a másikra szállt, egy darabig figyeltük mi lesz, aztán egy egerészölyv majdnem leütötte, úgyhogy rohantam felé, hogy elzavarjam... kis kergetőzés után megfogtuk, és ment vissza a ketrecbe, eltelt még 2 hónap, mikor egy késő délután kiengedtük egy fenyves mellett, úgy húzott fel egy magas erdei fenyő tetejére mint a nyíl. Jó kis emlékek ezek egy gyereknek, többek között ezért is gondolom úgy, hogy ha gyerekeim lesznek, akkor nem Pesten fogom felnevelni őket...

Szia Hanna! Szerintem, ha ezt a házi madárkalácsot kiakasztod, nincs az a cinege amelyik ellen tud állni!
Margó, nagyon jó, hogy leírtad, én is megpróbálom az ősszel. Az én cinegéim egyenlőre lábról eszik a napraforgót, a télre szántam, de azt hiszem venni kell nekik, mert veszekednek a stiglincekkel.

Jól hangzik Ha majd igazán belevágok a cinke projektbe, ez is benne lesz Majd a cseresznye fára kirakjuk A cinegég meg a platán fán lesznek

Hentestől tudsz szerezni marhafaggyút. Ha jóérzésű, akkor ingyen adja.
Ezt felteszed egy nagy lábasba, felolvasztod. Büdös lesz!
Mikor már tejesen zsírrá alakul, beleszórod a magvakat, nagyon sokat: dió, tökmag, napraforgó.
Jól összekevered. Innen gyorsan kell dolgozni.
Míg olvad a faggyú, előkészítesz pl. egy ásványvizes üveget, végig eresztesz rajta egy madzagot. Ezzel fogod kiasztani a fára, úgyhogy érjen túl jól a levágott palack tetején.
Ebbe beleöntöd a masszát. Ha teljesen megszilárdul, lehámozod róla a palackot, és már akaszthatod is a fára.

Baby ennek a nagymestere, biztos segít majd! Tavaly is nagyon finomat csinált! Mármint én nem kóstoltam, csak a madarak visszajelezték!

Hallottam már róla, de nem tudom hogyan kell csinálni

Akkor készülj fel, érdemes otthon madárkalácsot készíteni!

MI is tervezünk így őszre egy cinege házikó vásárlását.

Ó de cuki ez a három kis bagoly

Gergő, nemrégen regizett hozzánk frenkyx, ha elakadsz az oduméreteknél Ő biztosan szivesen segít Neked, olvastam a honlapjukat, Ők tényleg madarászok és nem csak elvben, hanem gyakorlatban is.

Igen, az odúlakó baglyok valószínűleg nem számíthatnak ennél nagyobb lakásra. Azért a furcsa, hogy a költőládák abszolút nem ilyenek, amiket baglyok számára javasolnak, de ezt tudod, mert elküldtem valamikor. Biztos jó lesz ez, már nagy az érdeklődés.