Jó ez még. Egyed szépen!

Úgy látszik jól lakott! most van egy kis balett a szélben! olyan jó látni!!

közben elrepült!!és nem láttam

Még eszik ez a gyönyörűség. De fogy szépen a halacska.

Ügyesen megbontotta! eszi a nagyobb csontokat is!!hajrá Sipogi!!!

Jó ez a kép Magdi, amit hoztál. Nagyon erős csőre van, hogy itt kezdi meg a halat. A halászsasok lefejezve adják a gyerekeknek. Illetve Lady párja minden esetben így hozta, még azon a reggelen is, amikor elindult a gyerek a nagy útra.

Na most nekiállt enni, de előtte nagyon sipákolt. Biztosan azért, hogy miért nem maradt ott vele a mami, vagy a papi.

Igen, kapott egy halacskát, de hogy melyik szülő hozta, azt nem láttam, mert csak ledobta a halat, és már ott se volt.
Lehet, hogy a mami volt. Ő szokott ilyen gyorsan távozni. Úgy látszik Sipogi nem olyan éhes, mert nem esett neki rögtön a halnak.

Bajban van, mert egész halat kapott!!!
Eszébe jutott hogyan is mondta a Mami, lefejezni először!

Gyönyörű ez a halacska. Olyan panaszosan nyüszített előtte, mint egy kiskutya.

El van ázva a tolla,úgy látszik már megint esik ott csendesen. és csak vár türelmesen
ebben a pillantban berpült neki egy halacs!! fogja két lábbal, azt hiszem még most is szeretné ha etetnék őt!

Én is ezt figyelem, hogy mikor jön már le, de végre lejött.

Itt van Sipogi. A baloldali faágon ücsörög.





Várja a reggelit.

Pontosan így van. Valami csoda végignézni, ahogy ezek a komor, szigorú tekintetű madarak milyen végtelen gyengédséggel tudják a parányi kis fiókájuknak nyújtani a falatkákat, és később is mennyi óvó gondoskodást tanúsítanak irántuk. Én hiszek benne, hogy ez nem csak ösztönszerű náluk, hanem szeretet is a gyermekük iránt.

Én csak azt hittem, hogy végre közülünk valaki elmegy, és elmeséli a többinek, hogy milyen volt.

Érdekes így kamerán keresztül nézni ezt a kis nyuszi sast. A természetben másképpen látom. Tavaly nyáron egy délután ültem a magaslesen, és vártam, hogy enyhüljön a forróság, tudjak indulni. Órákig néztem őket. Virágoskúti tavaknál akkor 7 sas volt. Illetve minden nap ennyit sikerült megszámolni. Nagy csend volt, mindenütt csapatokban pihentek a madarak. Olyan igazi édeni, békés nyugalom. Egyszer csak nagy riadalom támadt, és pillanatokon belül megjelent a sas őfelsége. Módszeresen mindenki felzavart. A libák csapatosan szinte egyszerre szálltak fel a vízről, lehettek vagy ezren, menekültek a kormoránok, sirályok, és pár perc alatt egy lélek nem maradt a tavon. Ezzel nem elégedett meg. A két tó közötti úton 15-20 kócsag álldogált. Közéjük is berepült, és az egyik, aki éppen egy halat evett, azonnal kiköpte. Sasóka megnézte, meglökdöste, otthagyta a halacskát. Amikor már teljesen kiürült a tófelszín, légtér, akkor távozott. Gondolom elégedetten. Hasonlóképpen a rétihéja szokott viselkedni, de ő kajáért. Lecsap, és elrabol egy kismadarat, és távozik. Sasóka mintha a buli kedvéért balhézna. Olyan mint a rosszfiúk, akik mennek hazafelé, és útközben felborítanak minden kukát. Végül is ő a király, és ezt muszáj mindenkinek a tudomására hozni.

A korábbiakra: néha még a nagy gépen sem egyszerű az írás; pont mikor Sipogi megjött, úgy lelassult a fórum (legalábbis nálam), hogy percekig nem ment el az az üzenet, hogy Sipogi itt van, azért érkezett végül eső után köpönyeg módjára. Válaszolni is azért nem tudtam még, meg jött Sipogi, és az sürgősebb volt.

Pusi, az nem rossz ötlet, hogy a tengerpartról írjak, csak egy kis pénzmag kellene hozzá, ha gondolod, megadom a számlaszámomat

Hajnalmadár, pontosan ez az, ami engem is rabul ejtett, amit írtál. Az a szigorú tekintet, és az odaadó gyöngédség, egy fantasztikus párosítás. Én is beléjük szerettem, de nagyon!

Én is oda meg vissza vagyok tőle. És milyen szigorúan nézett! "Ej, ez a gyerek, még mindig nem tud rendet tenni maga után!" De emlékszem, hogy pont ez volt a szép benne, hogy ilyen szigorú, szinte zord tekintete van, és milyen gyengéd volt mindig a picike Sipogival, sőt szinte végig ilyen volt vele.

Megnéztem a képek időpontjait, és nem egészen két percet volt itt a mama. Ezt sajnos könnyű elszalasztani.

Gyönyörű ez a madár!

9.40-kor még a fészekben van Sipogi, és eszik. Közben sipákol, de nagyon. Aztán, lehet, hogy megérkezett valamelyik szülő, és a közelben van, mert mereven figyel a gyönyörűséges gyermek.

Most őrülök meg. Kimentem 2 percre, és akkor jött a mami? És én nem láttam.

Nem tudok egyszerre írni és képet nézni, mert lefagy a gépem. Mire megírtam azt a kis rövid gondolatot, elment Sipogi. Hát ez az én formám.
Még jó, hogy tesztek fel képeket, így láthatom, amit elmulasztottam, pedig itt voltam. Köszi lányok!

Láttátok? Most meg itt volt a mama egy-két percre. Takarított egy kicsit a gyerek után, aztán elrepült.

Elfogyott a halacska. Sipogink felült a faágra és ott sipákolt. Talán kevesellte a halacskát. Aztán egyszer csak szépen elrepült.

Sipogi itt van a fészekben! Épp eszik.

Fogy a halacska. Sipogi jó étvággyal falatozik.

[quote="hajnalmadar"

Én meg bocsánat, hogy néha olyan kurtán-furcsán írok, mint tegnap este is, de olyankor telefonról próbálok üzenetet küldeni, de csak a rövideket tudom elküldeni, és azokat sem mindig. Volt, hogy ötször próbáltam és nem sikerült, tegnap meg az egyik üzenetemet elküldte üresen...[/quote]

Teljesen mindegy, mi kihámozzuk bárhogy írsz. Reméljük azért, mert a tengerparton nyaralsz, és élvezed a hűs habokat, és csodás naplementét.


Egy kis hazai jól jön.

Köszönjük Hajnalmadár, hogy még telefonról is próbálsz tájékoztatni minket, ami sokkal nehézkesebb, mint nagy gépen írni.

Sipogi megint nagyon kiabál valahol, de csak a hangját lehet hallani.

Gizuska, köszönjük a jó híreket és a képet! Már aggódtam Sipogiért, jó, hogy megvan! Az meg aranyos volt, ahogy landolás közben hasra esett

Én meg bocsánat, hogy néha olyan kurtán-furcsán írok, mint tegnap este is, de olyankor telefonról próbálok üzenetet küldeni, de csak a rövideket tudom elküldeni, és azokat sem mindig. Volt, hogy ötször próbáltam és nem sikerült, tegnap meg az egyik üzenetemet elküldte üresen...

Gizuska, köszönjük szépen a jó hírt és a képet.

Gizuska, de jó képet, és hírt hoztál!
Ezek szerint minden rendben, ismerkedik a világgal, és tetszik neki.

Most egy halacska van a fészekben. Gondolom jutalom a szülőktől, hogy megemberelte magát a gyerek.

Jól lakott,ide ugrott,oda ugrott aztán szépen átrepűlt egy szemben a völgyben lévő fára.