Nézni sem bírom.

Jött a papa egy hallal. Abban a pillanatban érkezett a mama is. Papa átadta a halat és el is ment.
Ez a büdös disznó nagyobbik gyerek nagyon kordában tartotta megint a kicsit. Nem tépte ugyan meg mint régebben, de a kicsinek már az is elég, ha csak felé csap a csőrével a testvére, és máris fedezékbe vonul lehajtott fejjel.
A nagy csak akkor engedte oda a kicsit a mamához enni, amikor ő már nagyjából jóllakott.

Nagyon éhes lehetett a kicsi is, mert minden félelme ellenére próbált araszolni a kaja felé.

A nagy viszont figyelmeztette, hogy ne merjen odamenni. Éppen csak a tollába csípett kicsit, de a kicsinek már ez is elég volt, hogy újra meghátráljon.

Aztán amikor a nagy viszonylag jóllakott, akkor odaengedte a kicsit is enni.

Nekem is Pusika.
Csak reménykedni tudunk, hogy nem fogja az egész életére rányomni a bélyegét a sok bántás, amit kicsi korában kapott a testvérétől.
Ha nem kajáról van szó akkor jól elvannak egymással, mint két jó testvér és most már olyat is láttam nem egyszer, hogy békességben együtt ettek. A szülő hol az egyiknek, hol a másiknak adta a falatokat.
Viszont olyat is láttam, hogy a nagy a kicsi feje mellett kapott oda éppen a szülő csőréhez a falatért, a kicsi meg azonnal lehorgasztotta a fejét, kiment a fészek szélére és elhallgatott, pedig előtte folyamatosan sipákolt. Biztosan azt hitte szegényke hogy megint bántani akarja őt a testvére.
Ha kevés a kaja, vagy nagyon éhesek, akkor még most is előfordul az is, hogy tényleg odakap a nagy a kicsi fejéhez és ilyenkor a kicsi mindig lehorgasztott fejjel elvonul a fészek szélére. Ilyenkor többnyire ő nem is eszik szinte semmit.

Most jó testvérek módjára egymás mellett fekszenek.

Én is gyanítottam, hogy ez lehet. Megszakad a szívem amikor látom lehajtott fejjel. Attól félek, hogy ez majd meghatározza a további sorsát.

Pusika, szerintem a nagynak jócskán van ebben része. Azt figyeltem meg, hogy a kicsi mindig akkor horgasztja így le a fejét, amikor a testvére felé kap. Pedig mostanában nem láttam, hogy úgy bántotta volna őt mint korábban, de néha most is oda-oda kap felé, amikor a kicsi nem hagyja őt a kajához férni. A kicsiben meg valószínűleg nagyon él az emléke a bántásoknak, és azonnal így lehorgassza a kis fejét és csöndben marad, amikor a nagy felé kap.

Megint nem jól van a kicsi. Nem tudom, hogy a nagynak ebben mennyi része van.

Tegnap estére sem jött kaja. Ez viszont most isteni

Végre megjött az egyik szülő egy halacskával.


A kicsi megint megijedt, ahogy a testvére kapott mellette a falat felé.


Meg is ette a nagy az egész halat. A kicsinek nem jutott.

Tegnap kora délelőtt óta nem kaptak kaját, és a szülők se jöttek hozzájuk. Remélem nincs valami baj!

Reggel óta nem kaptak enni a gyerekek. A fészekben lévő csontdarabokat csipegetik.

Áznak a gyerekek és éhesek is.

Már tényleg alig-alig lehet megkülönböztetni őket. A kicsi már nem sokkal kisebb a testvérénél.

Most mind a két gyerek evett, de nem nagyon laktak jól.

Hozott a papa még egy halat, de nagyrészt ezt is a kicsi ette meg. Most már meg majd a nagy miatt aggódhatunk, mert most meg ő nem jut kajához.

Érkezett a papi egy halacskával.

Fordult a kocka. A kicsi olyan éktelenül sipákol, hogy most már a nagy nem mer odamenni enni, csak nézi hogy a testvére eszik, és halkan panaszkodik, hogy ő is éhes.

Odamerészkedett, de a kicsi úgy kapkodja ki a szülő csőréből a falatokat (óriási sipákolás közben), hogy a nagyobbiknak egy-két falatnál több nem jutott.


Na most odakapott a nagy a kicsi felé. Erre egyből elhallgatott a kicsi. Még a falat is kiesett a csőréből. Úgy látszik azért még élénken él benne a bántások emléke.
A nagynak viszont így se jutott már kaja, mert elfogyott a hal. Azt a falatot meg ami a kicsi csőréből kiesett, a szülő felvette és megette.

Várják a kaját.

Reggeliznek, vagy ebédelnek.

Hamar elfogyott az a halacska.

Éhesek még a gyerekek. A nagy a szülő lábát, tollát csipkedi, a kicsi meg sipákol.

Köszi Pusika a videot, öröm volt nézni és hallani!

Kicsi zabált ilyen vehemensen.

Hogy micsoda hangokat ad ki ez a kis sasgyerek evés közben! Élmény hallani. Köszönjük a videót Pusika.

Marikám, ha nem egymás mellett állnak a testvérével, akkor már csak arról lehet őt megismerni, hogy neki még egy kicsit több világos szín van a tollruhájában.

Most már nehéz felismerni a kicsit. Õ kapta a kaját?

A legutóbbi etetésből pár boldogító pillanat:
(Hanggal jó nézni )

Ezen a várakozós képen jól látszik a méretkülönbség, ami viszont nem vészes. Ha belegondolunk, hogy a fiú sasok kisebbek, akkor viszont lehet , hogy minden rendben van.

Várják a kaját.

Érkezett egy halacska.

A nagy most már azért odaengedi a kicsit is enni. Aztán azért újra odament ő is, de most már legalább nem bántja a testvérét.


Elfogyott a hal.

Este azért kaptak vacsorát. Jó étvágya van a kicsinek. A tesója is csak nézi, hogy mennyit eszik.

Jól megáztak, nagy eső volt. Esőben etetés sincs.

Ma volt kaja bőségesen. Akkora bögyeik vannak, majd felborulnak.

Most a mama jött egy szép halacskával.

A kicsi nem tudta kivárni amíg a szülő ad neki enni, ő próbált csípni a halból.

Lehet, hogy a nagy most nem volt éhes, mert csak nézgelődött.

Azért aztán csak odament, megbúbolta a kicsit, és ő is elkezdett enni.

Aztán újra odament a kicsi enni.

A papa hozott utánpótlást.

Eszik tündérbogár.

Rögtön a mama érkezése utána jött a papa is egy halacskával. Először csak a nagy evett, de aztán a kicsi is odamerészkedett és ő is evett. Most már tényleg nem hagyja magát elnyomni ő sem.

Gyorsan elfogyott a halacska. Most várják, hátha hoz még a papa.

Köszönöm a jó hírt Pusika.