Olyan jó volt látni!
Szép, és egészségesnek, sőt elégedettnek látszik!
Most még bőven talál kaját, még a halak sem vermeltek el az én kis tavamban sem.

Itt maradt egy gólyamadár

Évről-évre előfordul, hogy egy-egy gólya nem repül el társaival, hanem itt marad hazánkban. Az egyik idei ”itthon maradót” pénteken kora délután kapta lencsevégre olvasónk Lickóvadomos határában.
Folytatás>>

Ez a követési ösztön. A szárnyasok fiókái mindig az első mozgó dolgot kezdik el követni, amit meglátnak. Ennek a képe rögzül bennük, ezt tekintik szölőnek, legyen ez akár egy műcsőr, vagy bármilyen dolog, csak az a lényeg hogy mozogjon. Akár egy macska is lehet, mint már azt előzőleg felrakott képekből is láthattuk. Ezt az ösztönt használták ki a team tagjai, amikor egy műcsőrt fogadtattak el velük szülőnek. Amikor fehér ruhában, darunak öltözve később kőzéjük mennek a gondozók, az ő kezükön is mindig egy ilyen csőr van, és pl. ezzel etetik őket. Ez a műcsőr nyúlik ki az ultrakönnyű repülőből is, és ezért fogadják el a kicsik a repülő jelenlétét az életükben. Ez a műcsőr nyúlik ki a repülőből akkor is amikor ráveszik őket, hogy kövessék a repülőt, majd pedig együtt is repüljenek vele, mert ösztönösen azt hiszik, hogy a szülőt követik ilyenkor is. Később már a repülő is elég a fehér ruhás pilótával, és azt is hajlandók követni.

Ezekből a filmekből is látszik, mennyire kiszolgáltatottak ők (is, meg az állatok általában). Ha nincs igazi mama, mennek a mű után, ahogy a repülő után is.

Igen, nagyon megható a kis naívságuk, jó hogy ilyenek, végül is az ő érdekeiket szolgálja ez az egész repülősdi, és ami még hozzátartozik.

Mennyire aranyosak és szeretetreméltóak ezek a madarak.

Migrációs müvelet

Lármás daru - Wikipedia



A Migációs müveleti team 2001 óta foglalkozik azzal, hogy a mesterségesen kikeltetett lármás darvakat megtanítsa a migrációs útvonalra, ultrakönnyű repülőgépekkel vezetve őket fél Amerikán át a 2700 km-es úton. A madarak az első út alatt megtanulják az utat, és a tél végén már önnállóan jönnek vissza az indulási területre. A müveletre azért volt szükség, mert a lármás darvak száma kritikus alá csökkent Amerikában, és már csak egy csapat daru létezett, amelyik tudta az utat a költőhelytől a telelőhelyig, ez az úgynevezett nyugati migrációs csapat. Ezért a team tagjai most azon fáradoznak, hogy a lármás daru állomány megmentése érdekében létrehozzanak egy új keleti migráló csapatot is. Évente kb. 20 darut keltetnek ki, nevelnek fel, tanítanak meg mindenre a szüleiket is helyettesítve, és vezetnek el négy ultrakönnyű repülőgéppel a nevelőhelytől a telelő helyükig. Az oldalon található videókon és képeken a folyamat egyes lépései követhetők nyomon :

1. A kicsi kikel a tojásból



2. A kicsit enni tanítják



3. A kicsit tanítják az ultra könnyű repölőgép követésére





4. A nagyobbakat tanítják, hogy csportosan is kövessék a gépet.



5. Elindil az irányitott migráció egy daru csapattal.

És hány állat pusztul még el... de róluk nem is tudunk.
Ezeknek a jeladósoknak, gyűrűzötteknek a halála azért is üt annyira szíven bennünket, mert eleve szerencsétlennek érezzük őket, hogy kibabráltak velük ...különösen a jeladóval. Azt hiszem, szomorúak, magányosok lehetnek még akkor is, ha életben maradnak. Nekem például nem kéne egy olyan pacák, aki egész életében, minden szituációban egy nagy zsákot hord a hátán.
Továbbra is érdekel, hogy találnak-e társat maguknak? A nőstény madár a jeladóval a hátán hogy tud párzani?

Azért mégiscsak jobban jártak, mint azok a szegény, szegény jeladós darvak.
Az tényleg fantasztikus, hogy ez az alig több, mint 10 grammos kis jószág ekkora utat megtesz. Csak bámulok.

Ezeknek a kis vörösbegyeknek nem nagy szerencséjük van: állandóan megfogják, befogják őket.

Végre egy jó hírt hallok Máltáról, mármint azt, hogy a vörösbegyeket a gyűrűleolvasás után szabadon engedték. Eddig csak olyat hallottam róluk, hogy minden madarat megesznek.

Ez nagyon szomorú. Sajnálom Őket nagyon !

Jó lenne olyan hírt hallani, hogy jeladós madarak élnek annyi évig, mint amennyi a fajra jellemző. Sajnos nem nagyon lehet erről hallani.

Fiatal vörösbegyet találtak Máltán, amelyik 2200 km-t repült Oroszországból Máltáig.

LINK



Fiatal vörösbegyet fogtak be Máltán, akit előtte 2200 km-re Máltától, Oroszországban figyeltek meg. Egy másik vörösbegy 1100 km-t repült Csehországból Máltáig, ahol a vörösbegyek egy nagy létszámú poulációja a telet tölti.

A máltai gyűrűzők azonosították a két vörösbegyet, akik mindössze 13 g-ot nyomnak.

Miután a BirdLife Malta felvette a kapcsolatot a cseh gyűrüzökkel, kiderült hogy a madarat 27 nappal a máltai befogás előtt gyűrűzték meg, miután 1100 km-t repült. Az orosz vörösbegy 42 nappal a máltai befogás előtt lett meggyűrűzve és 2200 km-t repült Máltáig.
Miuán a gyűrűket leolvaasták, és elvégezték a tudományos méréseket, azonnal szabadon engdték a madarakat.

"Egy csodálatos hőstett egy 13 g-os madártól, hogy dacolva az időjárás viszontagságaival végre tudta hajtani ezt az utazást." - mondta Mark Gauci a BirdLife Malta gyűrűzési vezetője.

..............

A nővére nem tudom, hogy miért pusztult el, de Tomnak a kutatók szerint azért kellett elpusztulnia, mert a szülei túl gyorsan repültek, és a fiatal szervezete nem bírta ezt a nagy megterhelést

A cikk sajnos azt is sugallja, hogy az utoljára a Krím fészigetről jelzéseket leadó jeladós finn daru, Upetto is valószínű hogy elpusztult.

Ezt a hírt nehezen viselem. Minden állatot nagyon szeretek, de a darvak nagyon a szívem a közepében vannak. Nagyon sajnálom. Ráadásul egy fiatal madárról van szó, tehát valószínűleg baleset következtében pusztult el.

Nagyon nagyon sajnálom.

Etóiópiába vezető útja alatt elpusztult Tom az észt jeladós daru

Looduskalender 2009.11.25.



A fiatal daru Tom, aki az idén kapta a jeladóját, elpusztult Szudánban a Közép-Etiópiába vezető útja közben. Ezen a területen több mint 50 000 főleg Ororoszországból származó daru telel, de Tom azzal, hogy ezt az utat választotta, rávilágított arra, hogy az Európa északi terültein élő darvak számára sem idegen ez a telelőhely.

Tom útjának térképe

Részletes beszámoló - angolul.

Az észt cikk fordítása :

Tom daru elpusztult Szudánban a migrációja alatt.

Eesti Päevaleht 2009. november 25.
Szerző: Ulvar Käärt
Fotó: Marko Mumm

1000 km volt még hátra az etiópiai telelő területig amikor a bátor fiatal daru elpusztult.
A jeladós Tom daru azért vált hiressé, hogy bebizonyította, hogy az Európa északi részein élő darvak közül is vannak akik Afrikában telelnek, életét vesztette a Szudán északi részén elterülő sivatagban. Aivar Leto daru kutató szerint, aki figyelmmel kisérte a Lootvina-ban, Põlvamaa-ban született daru útját - de izgalomban tartotta Észtország és Európa más országainak ornitológusait is -, az ebben az évben született daru ereje november 12-re elfogyott, de alig egy nappal utána, amikor a hátára szerelt 105 g-os jeladó azt a jezést küldte, hogy Egyiptomba érkezett, Tom beírta a nevét az európai madár kutatásuk törénetébe.

530 km naponta

Aivar Leito úgy gondolja, hogy Tom számára, aki szüleivel repült együtt, a csoport túl gyors haladása vált végzetessé. A sebességet után kezdték növelni, miután eltöltöttek bizonyos időt Belorussziában, bánkódva Tom nővérének Juta-nak a halálán. "Az 1600 km-es utat Belorussziától Törökország középső részéig mindössze 3 nap alatt tették meg, ami napi 530 km utat jelent." - mondja Aivar Leito. "Mivel a darvak átlagos utazási sebessége jó körülmények között 50 km/óra, igy ez azt jelenti, hogy naponta legalább 10 órát repültek, azaz a napfényes órákat végigrepülték."

A daru család 5 nappal később érkezett meg Szudán északi részére, ami további 1900 km út megtételét jelnetette számukra. Az útnak ezen a szakaszán a sebességet valamivel csökkentették, de valószínüleg nem eléggé a fiatal daru számára. Minden nap 370 km-t repültek, azaz hét órát egyhuzamban.

Így a 3700 km-es utat Belorusszától Szudánig mindössze 13 nap alatt tették meg. "Így teljesen érthető hogy ez az út a végén meghaladta Tom erejét." - jegyzi meg Aivar Leito, pedig már csak 1000 km volt hátra az utból a darvak etiópiai telelőhelyéig.

"A legvalószínübb dolog az, hogy a szülők az idő szorításában érezték magukat az első fiatal madár halála után Belorusszában, és valószinű hogy a szülők mindent meg akartak tenni, hogy minél előbb megérkezzenek a telelőhelyre. Sajnos ez a nagy igyekezet a másik fiatal daru életébe is került, és csak a szülők érkeztek meg Etiópiába." - mondta Aivar Leto.

Aivar Leto úgy gondolja, hogy ez a 6000 km-es nagyon nehéz út az egyik fő oka annak, hogy az észt darvak főleg Spanyolországot és a Földközi tenger partvidékét választják telelőhelynek és nem Etiópiát. "Valószínű azonban, hogy néhány madár memóriájába bevésődött az, hogy Etiópia az igéret földje, és ők emiatt oda igyekeznek eljutni a nehézségek ellenére is." - gondolja ő.

A jeladós daru Tom, annak a helynek a közelében vesztette élet, ahol néhány évvel ezelőtt a jeladós halászsas Teele is elpusztult. A legközelebbi város 700 km-re van innen.
A közeli napokban ki fog derülni, hogy egy észt madaras emberünk inul-e Tom és jeladójának megkeresésére, ami 50 000 észt koronába kerülne, vagy pedig egy szudáni kolléga fogja azt megtenni.
Tom a tizedik észt daru, akit jeladóval szereltek fel, mielőtt megkezdődöt volna a migrációja.
Az Etiópia közepén található nagy daru telelőhely már régebbi idők óta ismert. Általában közel 50 000 daru tölti itt a telet, akik főleg Oroszország különböző területeiről gyülnek össze.
Köszönhetőleg a Tom útjáról érkező precíz jaladós adatoknak, most bizonyságot nyert az is, hogy ez a terület nem ismeretlen az Észak Európában élő darvak számára sem.
Az észt darvak számára a legnépszerűbb telelő terület Spanyolország, és a darvainknak csak egy nagyon kis része telel Etiópiában. A Tom előtt induló finn daru Upetto, akit Finnországban láttak el jeladóval, is ezt az útvonalat választotta, de a madár legutolsó jelzései november elején még a Krím félsziget környékéről érekeztek. Nagyon valószinű, hogy ő is ugyanarra a sorsa jutott mint Juta.
Észtországban az első darukat a német kollégákkal együttmüködve 2000-ben látták el jeladóval. Az egyikük Ukrajnában, egy másikuk Törökországban halt meg.

Valóban nagytudású szakember, de felhőn ül. Ő az, aki válaszra sem méltatott, amikor megkérdeztem tőle, adna-e hangot a honlaphoz.

Miről beszélgetnek a madarak?

Zsoldos Árpád környezeti nevelő, madarász, természetvédő és madárhanggyüjtő rendkivül érdekes blogja a különböző madárhangokról - hanfelvételekkel -, az egyes madárhangok jelentéséről.

Folytatás >>


Erdei fülesbagoly fióka

Ha ezt a helyet választotta, nagyon jó választás volt, csend, nyugalom.

Górés irányából Kócsújfalu felé ilyen a táj. Ez az a nádas mocsaras rész, amelyik a térképen is látható. Valahol innen jelzett Juka jeladója.

Góréson van egy hatalmas kunhalom, onnan készült kép 2008. október elején.

Már volt ilyen eset, hogy este 11-kor nem a tóról jött a jelzés.
Ha tóra akar menni Juka, akkor bizonyára a Hortobágyi halastavak feliratnál lévő tavat célozza meg. Ott talál sekély vizet, de mivel hosszabbítják a vasutat nagy a zaj, és a nyüzsgés. Az Ohat feliratnál lévő egyik tó is le van engedve (éppen azt láttuk a találkozó alkalmával), és azóta sem töltötték fel, de itt nem szoktak darvak éjszakázni.

Úgy látom most Górés-tanya mellett tartózkodik. A térképen A betűvel jelölt pont Górés. Itt sajnos nem lehet csak belépőkártyával mászkálni, illetve most azzal sem járható.
Az A ponttól jobbra levő kékség az mocsár, illetve nyáron száraz volt, most bizonyára van benne víz, de náddal be van nőve.
(Itt láttam tavaly fekete gólyát)

Juka jeladós finn daru is megérkezett a Hortobágyra.

2009.11.11-én 14:37-kor Juka a 8-as jelzett ponton volt.
2009.11.19-én 21:20-kor Juka jelzései a 9-es pozicióból érkeztek.

Ami számomra a furcsa, hogy a 9-es pozicióból éjszaka jött a jelzés, és ez a térkép szerint egy száraz terület ???



Renttimä továbbra is a kardoskúti Fehértó közelében tartózkodott.

9-es pozició - 2009.11.08. 13:20
10-es pozició - 2009.11.20. 19:57

Az ő pozició adatai megfelelnek a darvak szokásairól alkotott ismereteinkenek, napközben valahol kinnt a földeken, este pedig a vízben álldogálva.



Inka daru is itt maradt Magyarországon. Továbbra is a szegedi Fehér-tó környékén tartózkodott az elmúlt időben.

14-es pozició - 2009.11.09. 17:32
15-ös pozició - 2009.11.21. 04:10

Sok leengedett tó van itt is, amelyik hosszú ideig áll így. Azokban is akad döglött hal, habár végigjárják és összeszedik nagyjából, de azért marad benne valamennyi. Rettenetesen büdösek a döglött halak, egy is elviselhetetlen szagot áraszt. Úgy gondolom, eléggé tudott dolog, hogy ez milyen fertőzésforrásnak számít.

Ez már egy régi hír, de a halgazdálkodás veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Idegméreg gyilkolja a Fehér-tó madarait

Tényleg jó, majd jobban elmerülök benne.

Kipróbáltam én is, keresgéltem rajta ! Nagyon jó !

Ez egy fantasztikus adatbázis.

Például egy madárnak csak a latin nevét tudom : Falco vespertinus
Beírom a kerső ablakba - Indulj gomb



Megjelennek a keresési eredmények
A kersesési eredményeknél (Search results) rákattintok a Tudományos neve oszlopban található névre.



Fent megjelenik a madár magyar neve : Kék vércse
Az alatta lévő sorban pedig különféle elágazások találhatók :

Összefoglaló... Térkép, Wikipedia....



Ha pl. rákattintok a Wikipedia feliratra megjelenik az angol Wikipedia leírás a kék vércséről. Ha most a bal oldalon a languages oszlopban kiválasztom a Magyar nyelvet, akkor eljutottam a latin névből a kék vércse magyar Wikipedia oldalához. Fantasztikus !!!!!

Ez nagyon jó Mackó!